Egyre biztosabb a világ szimulációs elmélete. vagyis mindaz, amit az emberiség átélt, érzékelt, és amit az egyén tapasztal, az nem a valóság. És ezt megdöbbentő felfedezések igazolják!
Az emberi agy hihetetlenül bonyolult, ezért még ma sem vagyunk képesek teljes mértékben megérteni. Sokak szerint azonban azért vagyunk ennyire összetettek, mert egy szintén nagyon összetett világban élünk.
És ez a világ feltételezhetően nem is valós. Vagyis valaki, vagy valami mesterségesen hozta számunkra létre.
Az elmélet eleinte hihetetlennek, abszurdnak hatott, mára viszont bizonyítékok egész sorát sikerült felsorakoztatni mellette.
Vagyis ahogyan az ember halad az univerzum igazságának felismerésének ösvényén, úgy válik egyre biztosabb az, hogy a valóságunk NEM LÉTEZIK, és mindaz, ami körülvesz minket, egy intelligens tervezés eredménye. Egy virtuális tervezésé.
Nick Bostrom – Oxford Egyetem – filozófia professzora szerint az emberiség eljuthat a poszthumán életformáig, azaz addig, hogy már nem teljesen tekinthető embernek – robotizált lesz.
Ha pedig eléri, képes lesz szimulációkat létrehozni. Ezt ma is képesek vagyunk kis léptékben megtenni, lásd szimulációs játékok, mint amilyen a Sims vagy a GTA.
Ez pedig egyértelműen magával vonja azt, hogy akár már mi magunk is egy szimulációban élhetünk, csak nem tudunk róla. Sőt, egyes vélekedések szerint ez nem lehetőség, hanem törvényszerűség egyben.
Ha létezik szimuláció, és benne vagyunk, talán a jövőbeli emberi faj a szimuláció létrehozója, mi pedig a szimulált emberi múltban élünk.
Bizarr feltételezés, nem igaz?
Mégis, egyre biztosabbnak tűnik, hogy a valóságunk egyáltalán nem egy igazi valóság…
Gondoljunk csak bele néhány élő, és bizonyítható példába. Az agyunk 180 fokban fordítja meg azt a képet, amit látunk. Mindezt a mi érdekünkben. Vagyis a látásunkban sem bízhatunk, mivel már eleve nem a valóságot látjuk.
Vagy egy másik példa: két ember eltérően él meg egy azon eseményt, és máshogy mesélnek róla. Vagyis mindketten más valóságban voltak ott. tehát a szubjektív gondolatok is megjelennek az érzékelés szintjén, ezek után valójában ebben sem teljes mértékben.
A világ nem az érzékelés, hanem az értelem segítségével ismerhető meg. Einstein sem látta a gravitációs hullámokat, de puszta gondolkodás révén olyan összefüggések rendszerét ismerte föl, amiből egyenesen következett, hogy évtizedekkel később bizonyíthatták a létezésüket.
Az elkövetkező évtizedekben ott fog tartani a számítástechnika, hogy lassan a mi valóságunkhoz hasonló bonyolult szimulációkat alkothatunk.
James Gates, a Marylandi Egyetem fizikusa szerint, ha a szimulációs elmélet igazolható, annak a természetben is nyoma van.
Gates az univerzum működését meghatározó leptonok és kvarkok természetének tanulmányozása közben olyan reakciókat és jelenségeket figyelt meg, amik leginkább az informatikában használt hibajavító kódok működésére emlékeztetnek.
Gates szerint Rendkívül valószínűtlen ilyen jellegű kódokat találni egy nem szimulált univerzumban.
De mik ezek a hibajavító kódok?
Nos, ilyeneket használnak például a böngészők optimalizálására is. Vagyis nyoma van a világunkban annak, hogy mesterséges eredetű lehet.
Ha ne lennének ilyen hibajavító kódok, az univerzumunk rendszere egy idő után összeomlana, mivel rendszerszintű hibává nőné ki magát minden apró hiba.
Néha viszont ez meg is esik, és ez rengeteg, a világban történő dologra, jelenségre magyarázatot ad. Sőt, korábban csillagászok és fizikusok fedeztek fel valamit a világűrrel kapcsolatban, mely szintén önmagában bizonyítja, hogy a valóságunk csupán egy illúzió része…
OSZD MEG másokkal is!