A magyar a legrégebbi ősnyelv? Agyonhallgatott bizonyítékok, eltitkolt régészeti leletek, történelmi nyomok támasztják alá!

2019. február 17., vasárnap




A mai európai nyelvek a magyar nyelvből vették át szavaik egy jelentős részét. Ez a tény valószínűsíti azt a vélekedést, hogy egy nyelv létezett egykor, s ez minden bizonnyal a magyar volt. A többi nyelv pedig ennek az ősnyelvnek a maradványa.

A legtöbb olvasó találkozott már azokkal a véleményekkel, amit híres emberek mondtak a magyar nyelvről. Jogos a kérdés, hogy ha ezek a megállapítások nem pusztán udvariaskodásból vagy tudatlanságból születtek, akkor miért hallgat erről a “magyar” tudományos közélet.

Erre egészen egyszerű a válasz: azért, mert nem magyar…

– Ove Berglund svéd orvos és műfordító:

„Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

– Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is:

„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”

– N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):

„Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.”

A szógyökökről. Hogyan épülnek fel a magyar szavak ?

A magyar nyelv kettő és három hangból álló alapszavakból, ún. szógyökökből épül fel. Az alapszavakban a mássalhangzók adják a szó jelentésének alapját, ami egy tulajdonság. Néhány példa:

A K+R hangok esetében ez a jellemző tulajdonság a KER-ekség. Másképpen mondva: a K+R hangot tartalmazó szavak alapképe a KÖR. A KER alapszóból kinövő szavak mindegyikében ott rejlik a KEREK-ség: KER-ék, KOR-mány, KER-ítés, KER-t, KOR-só, KOR-ona, KOR-ong, KOR-bács, KÜR-t, KAR-ám, KER-get, KÖR-öm, KAR-om, stb.

A G+R hangokat tartalmazó alapszavak alakjukban és jelentésükben is nagyon hasonlítanak a K+R-t tartalmazó kifejezésekhez: GÖR-be, GÖR-bül, GÖR-ög, GUR-ul, GÖR-dül, RUG-ó, RÚG, RÁG, RÖG, stb. A GAR-GER-GUR-GÖR alapszavakból építkező szavak mindegyikében ott van a GÖR-bülés tulajdonsága.

A B+G, B+K, B+B hangok kapcsolata gömb-szerűséget, kidudorodást, kidomborodást jelentenek.

A T+R hangok kapcsolata azt jelenti, hogy egymást követő részek. Néhány példa: TOR-ony, TOR-ta, TOR-na, TOR-túra, TÖR-ténet, TÖR-ténelem, TÖR-vény, TÚR-a, TÁR-saság, TÁR-oló, TER-emtés, TER-v, stb.

Az L+P hangok kapcsolatának alapvető jelentése: LAP-os. LAP, LÁP, LEP, LAP-át, LEP-ke, LEP-edő, PAL-ást, PAL-los, PAL-acsinta, LEP-ény, stb.

A magyar szavak így épülnek fel. Rendkívül érdekfeszítő, hogy az idegen nyelvekben is meg lehet találni helyenként a magyar alapszavak nyomait, viszont azt az egységet és következetességet, ahogyan a magyar nyelv építkezik, már nem látjuk.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a ma ismert nyelvek közül a magyar a legrégibb. Valóban létezett egy közös nyelv hajdanán, ami a magyarban maradt meg a legnagyobb épségben – ez kétséget kizáróan bizonyítható oly módon, hogy különböző nyelveknek nem csak egy-egy szavát hasonlítjuk össze, hanem az azonos tőből (szógyökből) kinövő egész szóbokrokat is megvizsgáljuk.

Most pedig lássuk, hogy miért a magyar az első nyelv !

1. K+R

A magyar nyelvben mindegy, hogy milyen magánhangzó kerül a K és az R közé, a szó alapvető lényege, alapképe az, hogy KEREK. KER-ék, KER-ítés, KAR-ika, KAR-ám, KER-es, KER-get, KOR-mány, KOR-bács, KER-eszt, KOR-ona, KOR-ong, KOR-só, KÖR-öm, KÖR-ző, KÉR-eg, KÖR-te, sat. Megállapíthatjuk tehát, hogy KER=KAR=KOR=KÖR=KUR=KÜR.

KÖR, KER (hun) = CIR-cle (en) = кру-глы (ejtsd: KRU-gli, bel) = CIR-cel (den) = SIR-kel (nor) = кръг (bul) = KRU-g (bos) = KO-lo (cz) = RO-nd (fr) = RO-ndje (nl) = o-KO (cro) = KRI-ng (isl) = CIR-cum (ejtsd: KIR-kum, latin) = o-KRA-gły (pol) = KRE-is (ger) = CER-chio ( it) = кру-г (rus) = CIR-culo (por) = KRO-g (slo) = yuvarlak (tur) = pari-KAR-sana (sanskrit) – (Zárójelben az adott szó “nemzetisége”.)

Hogyan változott némely nyelvben a K>C-re ? Latin közvetítéssel. A rómaiak úgy írták át a magyar KÖR-t, hogy CIR-cum. A latinban viszont a C-t K-nak ejtették(1), tehát így hangzott: KIR–kum. Néhány nép elvesztette a KÖR-ből a K-t, mások pedig az R-t – de ha megnézzük a további szó-összehasonlításokat, bebizonyosodik, hogy ők is a KÖR-ből indultak ki.

KER-ék (hun) = ti-RE, wheel (en) = rRO-të (al) = tə-KəR (azeri) = GUR-pila (bask) = кола (bel) = колело, гу-ма (bul) = hjul (den) = pyö-rä (fin) = RO-ue (fr) = τ-ροχ-ός (ejtsd: t-ROK-ósz, gre) = wiel (ned) = kolo (cro) = RO-da (cat) = дөң-гелек (kaz) = RU-ota (kor) = RO-tae (latin) = koło (pol) = RI-tenis (lat) = RA-tas (lit) = RA-d (ger) = RU-ota (it) = колесо (ru) = RU-eda (es) = te-KER-lek (tur) = olwyn (wal) = ca-KRI, apas-KAR-a (sans)

Az angol honnét szedhette a WHEEL-t ? Talán a kerék-KÜLLŐ-t keverték össze vele ? A baszk GUR–pila nem GUR–ult messze a fájától: KER>GER>GUR. A szláv nyelvekben a KOLO is KÜLLŐ lesz – ez tetszett meg a névkölcsönzőnek a kerékben. A francia ROUE (ejtd: RU) is a GUR-ul-ból ered. A görögben szépen megmaradt a ROK (ROK>KOR>KER). A latinban is a GUR-ul, fo-ROG szó maradványait fedezhetjük fel. A macedón т-рка-ла is tartalmazza a KAR-t. A török te-KER-lek szinte hibátlan. Az üzbég g’ildi-RAK, nemkülönben a szanszkrit ca-KRI és apas-KAR-a is rendkívül figyelemreméltó.

Tegyünk egy kis kitérőt !

Ejtsünk néhány szót a K>G hangváltásról: a KÖR vonala egy GÖR-be, vagyis a KÖR GÖR-bül, de úgy is mondhatnánk, hogy KÖR-bül. Ha elindul a kocsi, a KER-ék GUR-ul vagy GÖR-dül. Ha nem egyenes vonalat húzunk, akkor azt mondjuk, hogy GÖR-be. Az egyenes vonal GÖR-bülete nulla, az r sugarú KÖR GÖR-bülete 1/r minden pontban. E két síkgörbe (és csak ezek) állandó görbületűek. A térben ilyen a körhenger felületére illeszkedő, állandó emelkedésű csavarvonal(2), amit ha elképzelünk, megkapjuk a RUG-ót.

RUG-ó (hun) = sp-RInG (en) = пру-жина (ejtsd: pRU-zsina, ru, bul) = mal-GU-ki (bask) = op-RUG-a (bos, cz, cro) = Go-rm-UR (isl) = jala-KAR-a (sans)

Érdekes, hogy az angolban a sp-RInG nem csak RUG-ó, hanem TAVASZ jelentéssel is bír. Erre az lehet a magyarázat, hogy tavasszal a RÜGy-ek is KÉPLETESEN úgy pattannak ki, mint a RUG-ó.

RÜGy (hun) = b-URG-eon (en) = tum-UR-cuq (azeri) = d-RUG-ar (bos) = bo-URG-eon (fr) = б-үр-шік (kaz) = GER-moglio (kor) = GER-men (latin) = GER-moglio (it) = b-RO-te (es) = tom-UR-cuk (tur) = bla-GUR-yn (wal)

A RUGÓ szó betűi más sorrendben: UGOR, UGR-ik:

UGR-ik (hun) = sp-RUnG (en) = KëR-cim (al) = sp-ROnG (ned) = sp-RInG-en (ger)

Szóval, ha meg-UGR-ranak a fák, bokrok, azaz elkezdenek RÜGy-ezni, akkor kétségtelenül itt a tavasz.

Persze van, aki nem hisz a szemének és nem akarja meglátni az összefüggéseket. Véletlen egybeesések ? Meg kell érteni, hogy nincsenek véletlenek a szavak képződése terén. Majdnem 100 % az esélye, hogy az egyik nyelv a másiktól vette át a szót, legalábbis annak az alapját (kivételek a teljesen új szó-kreációk). Aztán sikerült úgy összekutyulni a betűket, hogy az adott szóra sokszor még a saját édesanyja sem ismerne rá, ha a magyar nyelvben nem maradtak volna meg épségben az eredeti szógyökök, szavak és szóbokrok, aminek segítségével be lehet azonosítani a vadhajtásokat.

Most pedig UGOR-junk vissza a KÖR-höz:

KOR-dé (hun) = CAR-t (en) = QER-re (al) = KäR-u (est) = KäR-ry (fin) = ChAR-iot (fr) = KAR (ned) = CAR-t (irl) = CAR-ro (cat) = CAR-rus (latin) = CAR-rello (it) = CAR-inho (por)

A KOR-dé-nál a nagy KER-ék a legszembetűnőbb. Sok nyelv KOR-dé szavában szépen megőrződött a KER-ek KER-ék. Érdekes, hogy az angol a KÖR-t SZ-szel ejti: SZIR-köl=CIR-cle, a KOR-dét viszont már K-val: KÁR-t=CAR-t.

A KOR-dé-nál eggyel nagyobb KER-ekes jármű a

sze-KÉR (hun) = ChAR-iot (en) = KAR-roca (al) = GUR-dia (bask) = колесница (bul) = vůz (cz) = vogn (den) = sõjavan-KER (est) = vaunuissaan (fin) = ChAR-iot (fr) = KAR-uce (cro) = CAR-ruatge (cat) = күйме (kaz) = CAR-rus (latin) = rydwan (pol) = wagen (ger) = CAR-ruaje (es)

A vasszekerek megjelenésével a gyeplőt felváltotta a

KOR-mány (hun) = steering (en) = sükan CAR-xı (azeri) = руль (bel) = кор-милно (bul) = volant (cz) = ohjauspy-örä (fin) = volant (fr) = stu-ur (ned) = roth stiúrtha (irl) = stýri (izl) = KIER-ownica (pol) = stūre (lat) = vairas (lit) = len-KRA-d (ger) = volante (it) = руль (ru) = di-REK-siyon (tur) = кер-мо (ejtsd: KER-mo, ukr)

A KOR-mány alapképe is a KÖR, mivel ez is KER-ek. A szó mondanivalóját, azaz a KER-ekséget már nem sok nyelv őrizte meg.

A KER-eszt a KÖR-t négy egyenlő részre osztja, vagyis a KÖR-oszt-va = KÖR-öszt =

KER-eszt (hun) = CRO-ss (en, isl, swe, nor) = KRY-g (al) = GUR-utzatuko (bask) = кры-ж (bel) = кръ-ст (bul) = KR-st (bos) = Kří-ž (cz) = KRY-dse (den) = RI-st (est) = RI-sti (fin) = CRO-ix (fr) = KRU-is (ned) = KRI-ž (cro) = tras (irl) = CRE-uar (cat) = кре-ст (ejtsd: KRE-szt, kaz, ru) = CRO-ce (kor, it) = CRU-cis (latin) = KR-zyż (pol) = KRU-sts (lat) = KRY-žius (lit) = KRE-uz (ger) = KRY-ss (nor) = CRU-sar (por, es)

Francia CRO–ix = KÖR ben az X = magyar KER-eszt, azaz a KÖR–OSZT-va. Az angol összevonta a CRO-ss ba a KÖR és az OSZ-t szókat. Az olasz, spanyol, portugál a KER-ály KÖR éből elhagyta a K-t, így lett RE. A KRI-sztus, KER-esztény, stb. szavak is a KÖR-ből erednek a KER-eszten keresztül.

A KER-eszt, a KOR-ona és a KIR-ály (KER-ál) szavak is szorosan összefüggnek egymással. Mindegyiknek a KÖR az alapja.

KOR-ona (hun) = CRO-wn (en) = KUR-orë (al) = KOR-oa (bask) = кар-она (bel) = кор-она (bul) = KRU-na (bos) = KOR-una (cz) = KRO-ne (den) = KRO-on (est) = KRU-unu (fin) = COUR-onne (fr) = KRO-on (ned) = KRU-na (cro) = ChOR-óin (irl) = KÓR-óna (isl) = COR-ona (cat) = краун (kaz) = COR-ona (latin) = KOR-ona (pol) = KRO-nis (lat) = KAR-ūna (lit) = KRO-ne (ger) = KRO-ne (nor) = COR-ona (it) = кор-она (ru) = COR-oa (por) = COR-ona (es) = CRO-wn (swe) = кру-на (ser) = KOR-una (tót) = KRO-na (slo) = кор-она (ukr) = GOR-on (wal)

Mondhatjuk, hogy a KOR-ona az egyik legnagyobb épségben megmaradt szó Európa-szerte. A KOR-ona felülnézeti képe egy KÖR, s némelyikben még egy KER-eszt is található. A KOR-onát a KIR-ály, régiesen mondva a KER-ál viselte.

KIR-ály, KER-ál (hun) = KI-ng (en) = KRA-l (azeri) = er-REG-e (bas) = кар-оль (bel) = цар (ejtsd: CÁR, bul) = KRA-lj (bos) = KRÁ-l (cz) = KO-nge (den) = KU-ningas (est) = RO-i (fr) = KO-ning (ned) = KRA-lj (cro) = RÍ (irl) = K-onun-GUR (isl) = RE-i (cat) = REX (ejtsd: REK-sz, latin) = KRÓ-l (pol) = KAR-alis (lat) = KAR-alius (lit) = KÖ-nig (ger) = KO-nge (nor) = RE (it) = кор-оль (ejtsd: KOR-olj, ru) = RE-i (por) = RE-y (es) = KU-ng (swe) = краљ (ser) = kráľ (tót) = KRA-lj (slo) = кор-оль (ukr) = QIR-ol (üzb)

Jól látható, hogy a KIR-ály, KOR-ona és KER-szt szavak szorosan összefüggnek. A magyar királyok KOR-onázási szertartásának része volt, hogy a KIR-ály lovával felléptetett a KOR-onázási dombra, és a négy égtáj felé vágott a KAR-djával. A KER-eszt a KÖR-t négy egyenlő részre osztja, ami a négy égtájat is jelképezi. Néhány nép a KIR-ály-KER-ál megnevezésénél elhagyta a KER-ből a K-t, így lett RE vagy RÉ, illetve ÚR. Ez a Napisten elnevezése is egyben, s tudjuk, hogy a KIR-ályok az isteni hatalom földi helytartói.

Most akkor nézzük egy nem emberi teremtmény ruháját:

KÉR-eg (hun) = KOR-e (al) = CRU-st, b-ARK (en) = lurrazal (bask) = с-кар-ынка (bel) = кор-а (bul) = KOR-a (bos) = KůR-a (cz) = s-KOR-pe (den) = KOOR-ik (est) = KUOR-i (fin) = CRO-ûte (fr) = κρο-ύστα (ejtsd: KRÚ-sztá, gre) = KOR-st (ned) = s-CRE-amh (irl) = jarðs-KOR-puna (isl) = es-COR-ça (cat) = қыр-тыс (kaz) = CRO-sta (kor) = KOR-ica (cro) = CRU-sta (latin) = s-KOR-upa (pol) = GAR-oza (lat) = KRU-ste (ger) = s-KOR-pe (nor) = CRO-sta (it, por) = кор-ка (ejtsd: KOR-ka, ru) = COR-teza (es) = s-KOR-pa (swe) = кор-а (ser) = kôr-a (tót) = s-KOR-ja (slo) = kabuk (tur) = кір-ка (ejtsd: KIR-ka, ukr) = CRW-st (wal)

A KÉR-eg-nél majdnem minden vizsgált nyelvben megtalálható a KÖR. A KÉR-eg KÖR-be veszi a fát, védelmezi. A Földet is KÉR-eg veszi KÖR-be. Az agyat is.

A következő szó alapja is a KÖR:

KOR-só (hun) = jug, pitch-ER (en) = b-ROK-ë (al) = küpə, ib-RIK (azer) =pe-GAR-ra (bask) = гар-лач (ejtsd: GAR-lacs, bel) = гар-афа (ejtsd: GAR-afa, bul) = džbán (cz) = KRU-kke (den) = CRU-che, b-ROC (fr) = KRU-ik (ned) = KRI-gla (cro) = кумура (kaz, kir) = QUAR-taredda, b-ROC-ca (kor) = hydria, amphoram (latin) = dzban (pol) = KRū-ka (lat) = KRU-g (ger) = KRU-kke (nor) = b-ROC-ca (it)

Mi köze a KOR-sónak a KÖR-höz ? Ha felülről nézzük, több KÖR-t is észrevehetünk benne. Agyagból készül oly módon, hogy a KOR-ong forog KÖR-be KÖR-be, s a fazekas – akinek a másik neve KER-ámikus – szépen elkészíti a KOR-sót.

Az angol JUG a magyar BÖG-re szóból keletkezett: BÖG>MUG>JUG – erre az alábbiakban teljes fény derül. Az albán b-ROK-ë tökéletesen megőrizte a KÖR>KOR formát. Az azeri küpə jelöli a KOR-sót, de az átvételnél összekeverték a KUPÁ-val, ami nem korsó – az ib-RIK szavukban megmaradt a magyar KÖR. A baszk pe-GAR-ra is megőrzött valamit a KOR-sóból: KOR>GOR>GAR. A belorusz: гар-лач (ejtsd: GAR-lacs), a bolgár гар-афа (ejtsd: GAR-afa), … szintén őrzi a magyar KOR-só-ból a KÖR-t: KOR>GAR>гар.

Egyelőre ennyit a K+R betűkapcsolatról.

A vak is láthatja a fenti példákból, hogy a magyar nyelvben mit jelent a KÖR, s hogyan bontakoznak ki belőle azok az elnevezések, amiknek a legjellemzőbb tulajdonsága a KEREK-ség.

Ráadásul az egész kapcsolatba hozható azzal, hogy a kör mint alap geometriai forma, egységesen egyúttal egy olyan szakrális geometriai alakzat, ami mindenben benne van.

Vagyis minden ebből épül fel, ez az élet és mindenség EREDŐJE.

Ezt persze a mainstream régészet tudománya aligha fogja valaha így, ebben a formában elismerni.

Képzeljük csak el, mi történne, hogyha kiderülne népünkről, hogy a kezdetek kezdete óta jelen vagyunk nyelvünkkel együtt a Földön, a Teremtés óta.

Mekkora politikai és világvezetési jogosultságot adhatna a kezünkbe…

Hát EZÉRT kell titokban maradnia…

magyarsag történelem ősmagyar


Megtekintések száma: 4518





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet