Winston Churchillt kifejezetten érdekelte a földönkívüli élet lehetősége.
Együttműködés egy idegen invázió esetén
A második világháború volt az egyik legmeghatározóbb dolog az emberiség történelmében, egyben az egyik legsötétebb korszak is.
Kevesen tudják, de a világháborút követő hidegháborús időszakban a nagyhatalmak megegyeztek arról, hogy egy esetleges idegen invázió esetén félreteszik nézeteltéréseiket, és egyesülnek az emberiség nevében.
Ez a tervezet tényleg működhetett volna, és a felek szavukat adták rá Abban az időben azért került ez napirendre a felek részéről, mert az emberiség már komolyabban az űr felé kacsintgatott.
Ráadásul rengeteg egy idegen inváziót feldolgozó film és egyéb alkotás született, vagyis a közhangulat egy része valóban tartott attól, hogy egy napon kozmikus gyarmatosítók érkezhetnek bolygónkra.
Ha megtámadták volna a Földet, életbe lépett volna ez a szövetség, és mindenki beleadta volna az erejét, ami tőle telik. Szerencsére végül nem volt rá szükség.
Winston Churchillt is érdekelték a földönkívüliek
Kevesen tudják szintén, hogy az angolok Winston Churchillje erősen érdeklődött a természettudományok iránt, kiváltképpen az űrkutatás iránt.
A technológiai fejlődést is nagyon szorosan nyomon követte, és komolyan érdekelte az esetlegesen létező földönkívüli élet talánya.
Nem mellesleg ő volt az első brit miniszterelnök, aki tudományos tanácsadót fogadott, a kormánya pedig bőkezűen támogatta a laboratóriumokat és a tudományos fejlesztéseket.
Churchill egy 11 oldalas komoly hangvételű cikkben is érkezett arról, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben.
A cikk első vázlata 1939-ben készült el, feltehetően a londoni News of the World Sunday című lapnak.
A vázlat végül a nyolcvanas években került a múzeum archívumába, de idáig nem sok figyelem esett rá.
Ebben rengeteg tudományos bizonyítékkal, és felfedezéssel érvel amellett, hogy valóban nem lehetünk egyedül, és valószínűsíthető, hogy vannak még rajtunk kívül más lények a világűrben.
Churchill talán tudott valamit
Churchill értekezésében nyilvánvalóvá tette, hogy az univerzum olyan hatalmas kiterjedésű, hogy kizárt, hogy egyetlen fejlett civilizáció létezzen benne.
Churchill a víz irányában kereste az életet, és más civilizációkat. Ma már tudjuk, hogy akár teljesne más alapon is működhetnek létformák.
Az elnök szerint egyébként a Naprendszerben a Mars, vagy a Vénusz lehettek olyan bolygók, ahol lehetett élet, vagy van is a jelenben.
Sokak szerint nem hasra ütés szerűen írta meg ezt az értekezést, és valójában ez egy elősugallata volt annak, ami később bekövetkezett: egy idegenek és emberek által kötött titkos szövetségnek.
Churchill talán tudott arról, mi folyik a háttérben, és hogy idegenek látogatják folyamatosan a bolygónkat.
Nagy lehetőséget látott a Naprendszer felfedezésében, már ekkor arról írt, hogy talán majd egy napon, akár nem is a túl közeli jövőben, de lehetséges lesz a Holdra utazni. Vagy akár a Vénuszra vagy a Marsra, tette hozzá.
Olyan víziói voltak, amik mára már valósággá váltak, vagy a megvalósítás egyes folyamataiban vannak. Sokak szerint hatalmas tudásra tet szert, és rengeteg olyan dokumentumhoz volt hozzáférése, melyből dolgozhatott, így a titkos ufó aktákba is betekinthetett