Velünk született érzékszerv, amely tulajdonságszámba megy. Egy készség, amely minden ember sajátja, de a neveléssel elvehetik tőlünk. Te magadban hordozod a kincset?
A 3. szem a 6. csakrához (Ajna) kapcsolódó, fizikailag – korunkban – nem látható szerv a homlok közepén, a két szemöldök között. Egyes elméletek szerint Atlantisz idejében, mintegy 12 ezer éve még fizikailag is látható volt a hatodik érzékszervünk.
A harmadikszemes látás egy olyan készség, amely időtől és tértől független.
Tehát nem csak adott helyen és időben, hanem múltban, jövőben és helytől függetlenül is alkalmazható.
Ezt a bizonyos készséget nevezi a köznyelv hatodik érzéknek, vagy a másik oldal, a spiritiszta oldal, ezt nevezi az Akasha (szanszkrit ’ákás’, jelentése: Tér/Éter) krónikában való olvasás képességének, ez maga az intuitív készség felidézése.
A harmadik szem tulajdonképpen a tobozmirigyhez kapcsolódó szervünk, amelynek valódi tevékenységét még csak napjainkban kezdi felfedezni az orvostudomány, hosszú időn keresztül sötétben tapogatóztak fnkcióját illetőleg a kutatók.
A tobozmirigy eltávolítása után azonban nem volt életképes az egyén.
A harmadikszem e mirigynek a homlokcsonton való vetülete.
Az intuitív érzékelést, látást őseink egészen természetesnek tekintették, csak úgy, mint a néphagyományok misztikus alakjaival, sokak számára megjelenő varázslatos lényekkel való kapcsolatot is.
Manapság a legtöbben a hiszem, ha látom elvét alkalmazzák a természetfeletti jelenségekkel szemben.
Sajnos sokan értetlenek azt illetően, hogy ez a készség nem fejlődik ki, ha mi eleve tudatilag gondolatilag elutasítjuk létezését. Felnőttként már megválaszthatjuk, viselkedésünkkel irányíthatjuk ezt a látást, a gyermekeknél ez azonban születési adottság, ösztönös képesség.
A kisdedek az első életévben szinte szelektálás nélkül képesek minden finomfizikai ingert is befogadni.
A 3.szem gyakorlatilag a harmadik életév végig a legtöbb kicsinél nem csukódik be
Az óvodába kerülés és ebben az időszakban szülők szigorúbb nevelése, azért, hogy a gyermek megfelelő időben a társadalomba léphessen, erősen gyengíti képességüket, vagyis visszafogja ezt a látást.
Egyes ritka esetekben a látás 12-14 éves korig, néha egész életen át megmarad.
A természetfölötti érzékelésével kapcsolatban nagyon nehéz helyzetben van az érdeklődő, hiszen a legtöbb nem valóságos nem kézzelfogható élmény esetében pszichiátriai szakkezelést tartanak szükségesnek az orvosok.
A kisgyermekeknél gyakori képzeletbeli barát története is ehhez hasonlóan, általában megrémiszti a szülőket – az ijedtségből fakadó szigor persze ilyen esetben csak olaj a tűzre – pedig ez mindössze egy magasabb entitásokkal való kommunikáció.
Nyilván fontos folyamatosan figyelnünk és értelmeznünk gyermekünk jelzéseit, mert ritka esetben, de előfordulhat, hogy az elme valóban tévképzeteket szül, azonban jóval ritkább esetben, mint ahogy azt manapság kezelni javasolják.
A harmadik szemes látás tehát a legtöbb embernél egyszerűen elmúlik, becsukódás tapasztalható és amíg a szülött nagyobb korában nem nyit e felé a képessége és a spiritualitás felé addig nem is nyílik ki újra.
Az ezoterikus elképzelések szerint – és erre én magam is sok bizonyítékot találtam – a gyermeknek születésekor ez az érzékszerve is tökéletesen működik, talán ez is az oka, hogy születésükkor a csecsemők kevéske képességeik ellenére mégis mindig képesek megtalálni a túléléshez szükséges módokat.
A biológusok ezt persze a reflexeknek tulajdonítják.
Forrás: Harmonet.hu