A múltban már egyszer okozott tömeges kihalást az emberiség?
A múltban már egyszer okozott tömeges kihalást az emberiség?
Új kutatások bizonyíthatják a különös elméletet.
Emberre utaló jelek
Rengeteg új bizonyíték látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy annak idején, 45.000 évvel ezelőtt az emberi okozhatta az Ausztrál megafauna eltűnését.
Korábban úgy hitték, hogy ezért már akkoriban is egy a globális felmelegedéshez hasonló melegedés volt a felelős, vagyis az okok teljesen természetesek voltak.
Azonban új kutatási eredményekre hivatkozva a tudósok szerint az a helyzet, hogy ez lehet az első olyan kataklizma, amit ténylegesen az ember okozott.
Ha ez igaz, akkor nem a mostani nagy fajkihalás lesz az első, amit az ember számlájára lehet írni, mert 45.000 évvel ezelőtt már megtettük.
Az ausztráliai Monash Egyetem és az amerikai Colorado Egyetem szakemberei az Indiai-óceán üledékeiben fúrtak Ausztrália délnyugati partvidékén, hogy rekonstruálni tudják a kontinens korábbi klímáját és ökoszisztémáit.
A kinyert üledékmag az óceánba fújt és mosott anyag kronológiai rétegeit őrizte meg.Ezek rengeteg porból, állati maradványból, hamuból, és pollenből álltak.
Megafauna pusztulás 45 ezer évvel ezelőtt
Az így kapott információkból valósággal eléjük tárult egy letűnt korszak. 150 ezer évvel ezelőttig tudtak ugyanis visszatekinteni az adott területre jellemző világban. Feltűtn, hogy a gombaspórák aránya hatalmas volt, egészen a 45.000 évvel ezelőtti időpontig, ugyanis ott megszűntek.
Ugyanez volt jellemző rengeteg más, állati eredetű anyagra, vagyis a feltételezések szerint 45.000 évvel ezelőtt ment végbe az Ausztráliai nagy megafauna kihalás.
A szerzők úgy vélik, tömeges jelenlétük bizonyítja, hogy sok nagy testű emlős volt jelen Ausztrália délnyugati részén 45 ezer éve. Majd alig néhány ezer év alatt, a megafauna állományai összeomlottak.
50 ezer éve az ausztrál megafaunában mintegy 450 kilogrammos kenguruk, kéttonnás vombatok, bő hétméteres gyíkok, 180 kilogrammos, röpképtelen madarak, 130 kilogrammos erszényes oroszlánok és Volkswagen méretű szárazföldi teknősök voltak jelen.
Az ember okozhatta
A kontinens termetes emlőseinek, madarainak és hüllőinek viszont több mint 85 százaléka nem sokkal az ember érkezése után eltűnt
A kutatók abban a régióban lelték fel az emberi jelenlét, és az emberi tevékenység g legkorábbi nyomait, így azonnal felmerült, hogy elég nagy a valószínűsége, hogy az ember okozhatta a múlt nagy fajkihalását Ausztráliában.
Ugyanis míg emberi tevékenységre igen, addig nagy klímaváltozásra nem találtak bizonyítékot továbbra sem. Korábban bár így sejtették, ezt egyetlen lelet sem támasztotta alá. Ausztráliai nagy élővilág pusztulása még ma is rejtély.
A kontinens délnyugati területének nagy részéről eltűntek a fás élőhelyek, és száraz, ritka növénytakaróval borított tájjá alakultak.
A tudósok ezért is vetették fel, hogy az első emberek irthatták ki őket, ezzel egy kihalási, és pusztulási hullámot előidézve a kontinensen.
A túl sok állat levadászása csak tovább ronthatott a helyzeten, noha ez is jellemző volt kifejezetten az emberre Egyes matematikai számítások alapján is arra jutottak, hogy valószínűsíthető, hogy az emberi tevékenység volt a veszte Ausztrália élővilágának.
A napjainkban zajló tömeges fajkihalás tehát nem az első, amit az ember okozott. És talán nem zs az utolsó lesz...
Megtekintések száma: 74152
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
