A hangot még 1997-ben érzékelték az óceánon. A mai napig nem ismétlődött meg, és az eredetével kapcsolatban is csak találgatások léteznek.
A tengerek mélyén ismeretlen dolgok, élőlények, vagy akár mesterséges tárgyak rejtőzhetnek. A sajnálatos tény az, hogy a Holdfelszínéről több információja van jelenleg a tudománynak, mint az óceánok legmélyéről.
Ez utóbbiakról ugyanis alig tudunk valamit, csupán felületes információtöredékeink vannak arról, élhetnek-e odalenn lények, milyen eséllyel létezhetnek ott rejtett, eddig zárt ökoszisztémák.
Az óceánokkal kapcsolatos rejtélyek kapcsán mindig emlegetni szokták az 1997-ben érzékelt óriási hangot, mely végül csak Nagy buggyként híresült el a világban.
A Nagy buggy eredetére a mai napig nem jött rá még senki, pedig több tucat kutató próbálkozott már meg a hang megmagyarázásával.
Víz alatti mikrofonok, és a Nagy buggy
Az 1960-as élvekben kezdték el azt a különleges kutatást, hogy jobban megvizsgálják az óceánokat, és az óceánok aljzatát. Ezért egy mikrofon kísérletet végeztek, mely a világ számos pontjára kiterjedt. Ennek keretében speciális, víz alatti mikrofonok, ún. hidrofonok tucatjait telepítették az óceánokba.
Óriási haszna volt ennek a projektnek. A hidrofonok segítségével sikerült ugyanis rögzíteni a hosszúszárnyú bálnák különleges énekét, vagy meghatározni a bálnák és más tengeri állatok mozgásmintáit.
1997-ben azonban olyan hangot érzékeltek a hidrofonok, mely óriási mértékű volt, és az egész tudományos társadalom érdeklődését felkeltette.
A hang azóta sem ismétlődött meg soha, és csak találgatásaink vannak arra vonatkozóan, hogy mi lehetett az, ami kiadta a hangot.
Óriási tengeri állat
AZ egyik legnépszerűbb és egyben legtöbbek fantáziáját megmozgató teória lehet a legvalószínűbb is egyben. Eszerint a Nagy buggy nem volt más, mint egy óriási tengeri élőlény hangja, melyet még nem fedeztünk fel.
A kutatókból és biológusokból álló csapat közösen vizsgálta meg hangmérnökökkel a hangot, mely során arra következtettek, hogy ha valóban állati eredetű a hang, akkor a lénynek nagyobbnak kell lennie a ma ismert legnagyobb tengeri élőlénytől, az óriás fehér bálnától is.
A hang eléggé hasonlít a tengeri emlősök kommunikációjában használt hangjelekhez, viszont annyira erős volt, hogy ilyen erős hangot még a Föld ma ismert leghatalmasabb állata sem képes kiadni. A hangot ugyanis az egymástól 5000(!) kilométerre lévő hirdofonok is érzékelték.
Földalatti civilizáció tevékenysége
Egy másik, vadabb elmélet szerint a Nagy buggy gyakorlatilag bizonyítja a belső Föld elméletét, és az odalenn élő, velünk párhuzamosan fejlődő civilizáció létét.m A belső Föld elmélete szerint a Föld belseje üreges, és egy belső nappal, óceánokkal rendelkező faj él odalenn, teljesen elszigetelten.
Mivel soha senki nem tudott leásni a Föld magjáig, így csak feltételezések vannak arra vonatkozóan, mi lehet odalenn, ezért még akár lehet is benne valami igazság, ki tudja. Nemrégiben felfedezték, hogy a Föld köpenyében vízkészletek lehetnek, ez, mint olaj a tűzre, alátámasztani látszik azt, hogy a Föld mélyén olyan dolgok lehetnek, amiket soha nem gondoltunk volna.
Idegen bázisok hangja
Mások szerint idegen eredetű, nem emberek által épített, mélyen a Föld köpenyéig lenyúló bázisok hangja lehetett a Nagy buggy. Az idegenekről régóta azt tartják, hogy velünk élnek a Földön, csak rejtetten, bujdokolva bolygónkon.
A legvalószínűbb hely erre a tengerek, óceánok mélye lehet, hogy ezeknek alig 10%-át sem ismerjük jelenleg, pláne nem végzünk szúrópróba szerű fúrásokat, így ezek az idegen bázisok felfedezetlenek maradnak.
A Föld magjának hangja
A Föld magjának titokzatos hangja is lehet akár a Nagy buggy. Bár erre sincs túl sok bizonyíték, egyes geológusok, akik sokat tanulmányozták a Föld feltételezett belső szerkezetét, elképzelhetőnek tartják, hogy a Föld magja néhány száz évenként, ezer évenként „megmozdul”.
Ez egyfajta rezonanciát jelent, amikor jobban egymásnak súrlódik a Föld magja, és a köpeny képlékeny rétege, ilyenkor a súrlódásból létrejövő hang feláramlik a felszínig. Arra pedig az a magyarázat, hogy akkor miért éreztünk rengéseket, hogy a Föld köpenye természetes lengéscsillapítóként felfogta ezt, és csak a hang jutott fel a felszínig.
Jéghegy borjadzása
Egyes klímakutatók szerint egy éghegy borjadzása is megmagyarázhatja a titokzatos hangjelenséget. Ilyenkor ugyanis a hatalmas, leszakadó jégtömbök vízbecsapódása elméletileg képezhet hasonló hangot. Azonban az elmélet gyenge pontja az, hogy akkoriban egy hatalmas jéghegynek kellett volna leszakadnia ahhoz, hogy ekkora hangot generáljon, ilyet pedig nem észleltek.
A másik dolog, hogy két frekvenciacsúcs között 40-50 másodperc telik el, ezért sokan nem hiszik, hogy jéghegy-borjadzás lenne, ilyen sokáig nem zuhanhat a leszakadástól a vízbe csapódásig a jég.
Vulkanikus eredet
A vulkanikus elmélet is többször felmerült, és talán a Föld köpenyéből feláramló láva, vagy a hatalmas súrlódások okozza kőzetlemez eltolódások okozhatták a hangot. Ebben az esetben azonban mérniük kellett volna apró rezgéseket is.
A rezgések hiánya azonban inkább utalt arra, hogy nem vulkanikus magyarázat rejlik a titokzatos, mélytengeri hang hátterében.
A tudomány ezért a mai napig nincs tisztában azzal, hogy mi lehetett ott és akkor a mélyben, melynek a hangja még ma is lázba hozza a tudomány híveit, és a tudós társadalmat.