Úgy tudni, hogy már konkrétan életjeleket keresnek a Naprendszerünkön túl.
A tudósok jelentős kihívásokkal szembenézve életjeleket keresnek a Naprendszerünkön túl. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a galaxisunkban csillagok százmilliárdjai vannak.
A kutatást szűkítendő ki kell, hogy találják, milyen típusú csillagok adhatnak otthont az életnek?
Egy új tanulmány K csillagoknak nevezett, különös csillagcsoportokra bukkant, fényük halványabb a Napnál, de világosabb a leghalványabb csillagokénál, így célpontként szolgálhatnak az élet utáni kutatásban – írja a NASA.
Ennek első oka, hogy a K csillagok nagyon hosszú életűek, 17-70 milliárd évet is élhetnek, amíg összehasonlításképpen a Nap 10 milliárd évig él, és ez elegendő időt szolgál az élet kialakulásához.
Ezen felül kevesebb a szélsőséges esemény korai életükben, nem úgy, mint az M csillagok vagy vörös törpék esetében.
Az M csillagok előnyökkel rendelkeznek az élhetőség tekintetében. A leggyakoribb csillagtípus a galaxisunkban, az univerzum összes csillagának 75 százalékát teszik ki. Takarékosak „üzemanyagaikkal”, így képesek évbilliókon keresztül világítani.
Az M csillagok féktelen fiatalkoruk miatt azonban problémásak a lehetséges élet kialakulása szempontjából. Sokkal gyakoribbak és energikusabbak a csillagfoltok rajtuk, mint más fiatal, Nap-szerű csillagokon. Ráadásul az óceánok is elpárolognának róluk.
A tudósok úgy vélik, hogy az oxigén és metán egyidejű jelenléte planetáris légkörben erőteljes biológiai tulajdonság, mivel ezek a gázok könnyen reagálnak egymással, elpusztítják egymást.
Mivel a más csillagok körül keringő bolygók, vagyis az exobolygók nagyon távoliak, jelentős oxigén és metán mennyiség kell a légkörükben legyen ahhoz, hogy a Földről is láthatóak legyenek.
A K csillagoknál erősebb az oxigén és a metán jelenléte
Az elemzések azt mutatták, hogy az oxigén-metán jelenlét erősebb a K csillagok körül, mint a Nap-szerű csillagok esetében. „Ha K csillag köré helyezünk egy bolygót, az oxigén nem pusztítja el a metánt olyan gyorsan, így több képes beépülni a légkörébe, mivel a K csillagok ultraviola fénye nem generál súlyosan reaktív oxigént, amely olyan gyorsan elpusztítaná a metánt, mint a Nap-szerű csillagok esetében” – mondta Giada Arney a NASA-tól.
Ez az erősebb oxigén-metán tulajdonság az M csillagok körüli bolygókra is előrejelezhető, de magas aktivitási szintjük alkalmatlanná teszik őket élhető világok kialakulására. A K csillagok az oxigén-metán előnyük mellett nem rendelkeznek az M csillagokra jellemző aktivitási hátránnyal.
Fontos az is, hogy a K csillagok körüli exobolygók könnyebben láthatók, mint a Nap-szerű csillagok körüliek, egyszerűen azért, mert a K csillagok halványabbak. Arney kutatásai tartalmaznak egy értekezést is arról, hogy melyik közeli K csillag csoportok lehetnek alkalmasak a további vizsgálódásra.
Nem vagyunk képesek az exobolygókhoz utazni a távolságuk miatt, ezért korlátozottak a lehetőségeink, hogy fényüket kutatva az élet lehetséges jeleit felfedezzük. Ha a fényt színeire bontjuk, a tudósok képesek azonosítani a bolygó légkörének alkotóelemeit, amióta tudjuk, hogy a különböző vegyületek a fény különböző színeit bocsájtják ki és nyelik el.
„Úgy találtam, hogy némely közeli K csillag csoport, mint a 61 Cyg A/B, az Epsilon Indi, a Groombridge 1618 és a HD 156026 különösen jó célpontja lehet a jövőbeli életjel kutatásoknak” – mondta Arney.
OSZD MEG másokkal is!