A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, amelyet a római pápa is elismert.
Névadója Thébai (Egyiptomi) Remete Szent Pál, akinek az égisze alatt született ez a Rend.
Boldog Özséb a tatárjárás után alapította meg a Pálos Rendet és építette fel a pilisszentkereszti kolostort.
De ezen kívül még két hely számított pálos központnak: Pilisszentlélek és Pilisszentlászló.
Nem volt könnyű dolga Özsébnek, még Aquinói Szent Tamás közbenjárásával együtt is évtizedekig ment a huzavona, mire nemzetközileg is elismerték a Rendet.
Özséb egy látomástól vezérelve gyűjtötte egybe a remetéket, jóllehet eme daliás emberek nem a klasszikus remetékre jellemző módon éltek.
Például jártak emberek közé, de hallgatási fogadalmat tettek.
A Pálos Rend élete összefonódik nemzetünk sorsának alakulásával.
Történelmünk során, amikor megbénították tevékenységüket, a nemzet sorsa törvényszerűen rosszra fordult.
Hitük, lelkük tisztasága ma is több, mint egyszerű szakrális üzenet.
Őseik titkát őrzik, fehéren, tisztán, bölcsen, kivárva amíg felnő egy igaz hitű új nemzedék, a sok mélyre ásott igazság tiszta lelkű befogadására.
Érdemes eltűnődni azon, hogy a névadó szent éppen ott – Thébában – remetéskedett, ahol az újbirodalom fáraóinak a legnagyobbjai nyugszanak békében.
Gyakorlatilag itt egy pillanatra összekapcsolódik az egyiptomi és a magyar szellemiség és hagyomány.
A Rend megalapításakor különös jóslatok jelentek meg a pálos évkönyvekben Magyarország sorsával kapcsolatban.
Az egyik ilyen röviden így foglalható össze: Magyarország a pálosokkal növekszik, ám gyengülésükkel hanyatlik.
Kevesen tudják, de amikor a legendás Mátyás királyunk hadba vonul, mindig egyetlen szent támogatásáért fohászkodott: Szent Pál közbenjárásáért.
De ez a Szent Pál nem a bibliai Szent Pál és nem is Remete Szent Pál, hanem egy harmadik.
A pálosok egész életük folyamán azt próbálták megvalósítani, amit odafönn az égben, az angyalok szféráiban láttak – tartotta a rend történetét megíró Gyöngyösi Gergely, aki 1520 és 1532 között a pálosok generálisa volt. Novemberben óhatatlanul foglalkozunk az elmúlással. A halál azonban – a régmúlt nagy beavatottaihoz hasonlóan – a pálosok számára sem az elmúlást jelentette. A rejtett barlangokban folyó, csak beavatottak számára ismert szertartásaikon az „örök bölcsesség útját” keresték.
A Szent Grál kutatói közül sokan úgy vélik, hogy az nem egy kézzel fogható tárgy, hanem sokkal inkább egyfajta Istentől kapott titkos tanítás, rejtett bölcselet. Az arra érdemesek beavatás útján kerülhetnek ennek a hihetetlenül ősi, rejteki tudásnak a birtokába.
Az egyes beavatási szertartások sok mindenben hasonlítanak egymásra.
Próbáljunk meg utána nézni annak, hogy a Nimródig, sőt sokak szerint a vízözönig visszanyúló, csak a beavatottak számára ismert rítusnak van-e nyoma idehaza!
A Pilisben találhatók az ősi Pálos-rend kolostorainak nyomai, a Pilis rejtekhelyein éltek a pálos atyák, s a barlangok legmélyén folytak titkos beavatási szertartásaik.
Történetírásunk Boldog Özsébhez, IV. Béla királyunk kortársához fűzi az egyetlen magyarországi alapítású, Róma által is elismert rend létrehozását, azonban sok kutató van azon a véleményen, hogy maga a pálos tudás és eszme a messzi régmúltban gyökerezik. A rend megalapításának célja talán csak az lehetett, hogy Róma ne akadályozza tevékenységüket.
A Pilis körvonala hatalmas szívet formáz, amelynek a közepén található Dobogókő, a Kárpát-medence energetikai központja.
Őseink nem véletlenül adták a terület középpontjában álló csúcsnak ezt a nevet, tudniuk kellett, hogy itt „dobog” a világ szíve. A területet a ma itt élők is a Föld szíveként emlegetik.
Maga a pilis szó a kopasz, illetve leborotvált fej jelzője, illetve a fejtetőt nevezték így régen. Papi kifejezés is egyben, másik megfelelője a tonzúra. Itt található az emberi test korona-csakrája, amin keresztül – az ezoterikus tanítások szerint – a Teremtő energiája áramlik.
A tiszta, isteni energiának, illetve ennek a pontnak a tanítás szerint fehér a színe.
A fehér szín állandóan, kísértetiesen visszaköszön a Pilissel kapcsolatban, a pálosok tagjai is fehér ruhát hordtak, valamint feltűnő, hogy a történelmi Magyarországon mennyi Fehér- vagy Fejérvár van.
Ma már egyre többen vallják, hogy Fehérvár koronázó városunk egykor a Pilisben helyezkedett el, ami a korona-csakra, a fehér és a beavatás fogalmak érdekes találkozása…
A pálos kolostorok mellett országszerte mindig ott találjuk a barlangokat. Gyöngyösi Gergely művének töredékeiből megtudhatjuk, hogy a pálosok itt keresték az „örök bölcsesség útját”.
Hogy megtalálták-e valaha, és hogy pontosan mit rejtegettek a Pilis „fényei” alatt,a rról a mai napig csak különféle találgatások vannak.
A pálosok rejtett barlangjaiban folyó szertartások gyakorlatilag ugyanolyanok, mint azok, amelyeken az emberiség nagy beavatottjai átmentek.
A szertartások gyökerei, pedig évezredekkel ezelőtti időszakra vezethetők vissza, ugyanúgy, mint a pálos tudás vagy eszme.
OSZD MEG másokkal is!