Újabb brit összehasonlító kutatást készítettek az amerikai-német Pfizer/BioNTech és az brit-svéd AstraZeneca koronavírus elleni vakcináiról.
Az Oxfordi Egyetem kutatásának pénteken közzétett eredményei szerint a Pfizerrel beoltottak körében az antitestes immunválasz kezdetben erősebb volt, ám az idő előrehaladtával hamarabb elhalványult, mint azoké, akik az AstraZeneca vakcináját kapták.
A kutatást preprint formában, azaz szakértők ellenőrzése nélkül tették közzé csütörtökön.
A brit COVID-19-fertőzés felmérés tömeges adatait elemezve a kutatók arra jutottak, hogy az első Pfizer-adag után 35 nappal az antitestek száma csökkenni kezdett, míg az AstraZeneca esetén ez az időtartam 49 nap volt – egészen odáig változatlan maradt a vírus elleni védelem.
A kutatók ehhez több mint 373 ezer beoltott személy 1,61 milló COVID-teszteredményét összegezték, amelyeket tavaly decembertől idén áprilisig rögzítettek.
Az Oxfordi Egyetem népegészségügyi tanszékének rangidős kutatója, Koen Pouwels a kutatást ismertető online sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy bár az immunválaszok erőssége különbözött, egyik oltóanyag esetében sem volt egyetlen személy sem, akinek az immunrendszere ne produkált volna választ a vakcinára.
Ugyanakkor volt a beoltottaknak egy kisebb csoportja – ez mindkét vakcina esetében 5 százalékot tett ki – akiknél csak gyenge immunválaszt váltott ki az oltás.
A kutatásból az is kiderült, hogy egy oltásadagtól nagyobb védettség alakult ki azokban, akik korábban már átestek a COVID-19-en, mint azokban, akik nem kapták el a fertőzést – ahogy ezt korábban a Szputnyik V vakcináról is bizonyították.
Az szintén megmutatkozott, hogy a 60 év felettiekből átlagosan gyengébb antitestes immunreakciót váltanak ki a vakcinák, hacsak nem voltak korábban fertőzöttek.
OSZD MEG másokkal is!