A Pilisszántói Szent Kő: az ősmagyar kódot rejtheti, és Boldog Özséb sírjának helyét!

2019. május 30., csütörtök




2000 szeptemberében a pilisszántói régi temetőben végzett ásatások során egy titokzatos vésetekkel ellátott kődarab került elő, amely a Pálos Keresztes Kő nevet kapta, mivel többek szerint ez a kődarab a pálos rendet alapító Özséb sírkövének egy darabja lehet.

Az egy nagy, és két kisebb keresztet ábrázoló kőről már a megtalálásakor feltételezték, hogy egy nagyobb dombormű, vélhetően egy sírkő része lehetett, s bár a környéken más hasonló vésetekkel díszített, de jóval kisebb töredékek is előkerültek, a Keresztes Kő további darabjait eddig nem sikerült megtalálni.

Senki nem tudja tehát, hogy eredetileg hogy nézett ki, vagy hogy miként került a sírkőmaradvány a szántói régi temetőbe. A rejtélyes szántói kő megtalálásakor egy meg nem nevezett régész kijelentése indította el a lavinát, aki állítólag csak annyit fűzött a lelethez: „… nem nyilatkozom, nehogy Özsébet szentté avassák.”

Természetesen nyomban fellángolt a vita, mind Özséb sírját, mind a követ illetően, amelyről még az is elterjedt, hogy különös energiákat bocsát ki magából, amelyek valamilyen szinten hatnak a körülötte lévő tárgyakra, elsősorban a műszaki eszközökre (kamerák, fényképezőgépek romlanak el). Sőt, a kő energiája még az emberekre is hat.

A kő közelébe kerülőknek gyakorta megfájdul a fejük, amit egyesek a kő által kibocsátott rezonanciával hoznak összefüggésbe.

Ez az egész Pilist átjáró energia tette szakrális központtá a térséget, ahová még ma is sokan szerveznek zarándoklatokat, hogy feltöltődjenek a Föld vagy a kozmosz energiáival. Hogy érthető legyen a dolog: a kőnek állítólag olyan lélektani hatása van, amely során azoknak, aki pozitív gondolatokkal közelednek felé, a kő felerősíti pozitív érzéseit, míg a negatív ellenérzések tapasztalása esetén (hogy ezt a kő miként oldja meg, nem tudni) migrénes fejfájást okoz.

Természetesen az itt élők szerint a kő előkerülése már önmagában is jelentős hatást gyakorolt az életükre. Sokan a feladatuknak tekintik a kő megvédését, amelynek ereje hitük szerint megvédi a települést, sőt segítséget nyújthat az ősi Özsébi Pálos Rend újraélesztéséhez is, amely a pilisszántói Árva Vince pálos atya nevéhez fűződik. Ő az, aki évekig azon fáradozott, hogy a rendre irányítsa a közvélemény figyelmét.



Visszatérve a Keresztes Kőre: a régészek szerint ilyen motívumú lelet Magyarországon még nem került elő, de máshol sem. A legközelebbi párhuzamot a bolgár és boszniai „bogumilista” sírköveken található vésetek jelentik. 

A hasonlóság azonban ezekkel csak részleges, a kövön ábrázol kereszt pedig semmilyen hagyományos keresztábrázoláshoz nem hasonlítható. Ez a kereszt sokkal inkább egy töviskereszthez hasonlatos, amely alatt jól látható egy barlangban, vagy boltív alatt álló emberalak. Vagyis a kövön ábrázol szent kereszt vélhetően e helyszín felett állt hajdanán. Csak nem a pilisi Szent Mihály-hegy oldalában lévő Remete-barlangról van szó? Netán ez az itt található Vaskapu-szikla? A kérdésre igen nehéz meglelni a választ, hiszen a Pilis számtalan barlangot rejt, de még az is lehet, hogy az ábrázolásra egyszerű bibliai magyarázat adható.

Bárhogyan legyen is, nem tudjuk, milyen keresztet tiszteltek a pálosok, és azt sem, hogy az hol állhatott. Milyen kereszt volt Szent Margit legféltettebb ereklyéje? Netán ez a kereszt jelölte Özséb sírjának valódi helyét? Hogy a kő kapcsolatban áll a pálosokkal, afelől az itt élőknek semmi kétsége. 

Már Lázár deák stratégiailag fontos térképe is utal a pálosokra: ezen Zanto, vagyis Pilisszántó neve mellett helyezkedik el a pálos kolostor, ami fölött az ofen szó – ami kályhát jelent – jelzi a lakosság mészégető foglalkozását. Igen ám, de a hely, amit a térképen láthatunk, Pilisszántótól keletebbre található.

Nem árt tehát megemlíteni, hogy a Pilisszántó határában emelkedő piramis formájú László-kúp és a mögötte található 756 méter magas Pilis-hegy túloldalán, tehát Pilisszántótól épp keletre, alig két kilométerre található Szentkereszt (Már megint egy kereszt!), pontosabban Pilisszentkereszt, amelynek egyik nevezetessége a hajdani főkolostornak tartott romkert.

A krónikák szerint a kolostort Özséb a Pilis-hegy lábánál, a forrás és a hármas barlang szomszédságában alapította, és halála után itt temették el a főkolostorban. Vagyis a szent keresztet ábrázoló szántói kő egy olyan nagyon régi sír közelében került elő, ahol régészeti ásatások bizonyították, hogy egy 13. századi templom, ill. kolostor maradványait rejti a föld.

Bár nem kizárt, hogy a szántói szent kő hajdanán a pilisszentkereszti főkolostorban vagy annak közelében, tehát valóban Özséb feltételezett sírjának közelében állt, de erre ma még semmi bizonyíték nincs.

Forrás: Hihetetlen magazin / 2010. július – lejegyezte: Csiribusz

Képforrás: szerzetesek.hu; pilisszantozarandokhely.hu

OSZD MEG másokkal is!

rejtély rejtélyek magyarsag


Megtekintések száma: 55219





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet