A piramisok építésének ősi titka földönkívüli eredetű?

2018. július 8., vasárnap




Sok szakértő esküszik rá, hogy képtelenség lett volna az akkori kor technológiájával megépíteni a piramisokat.

A piramisok rejtélye mindig is azon titkok közé tartozott, amit az emberiség még a modern tudomány által sem tudott megfejteni.

Dacára annak, hogy a modern technika már a rendelkezésünkre áll, történelmi titkok ezreit fejtettük már meg, a piramisok titkai mégis megmagyarázhatatlanok.

A megépítésük titka pedig különösen sűrű ködbe burkolózik.

Valójában ugyanis ma kismillió elmélet létezik arra, hogyan építhették meg ezeket a monstrumokat de egyetlen elmélet sem lehetett még minden hitelt érdemlően bebizonyítani. A piramisépítés titkát ráadásul szemmel láthatóan nem csak az egyiptomiak sajátították el, hanem a Föld több kontinensén, más népek is.

Olyan népek is, amik nem álltak másokkal kapcsolatban. Ennek ellenére a piramisok hozzávetőlegesen mégis nagyon egységesek. Hogy lehet ez? Mindez a véletlen műve lenne?

Bár korábban egy több ezer éves papirusz betekintést nyújtott abba, hogyan építhették, a mérnökök elmondéása szerint egyrészt hiányos a kép, másrészt nem magyaráz meg a papirusz sem mindent az építkezésekkel kapcsolatban.

Ahogyan az sincs megmagyarázva, hogy egyes szkenneléses kísérletek során miért mértek itt-ott nagyobb mennyiségű fémet a piramisok falaiban. Létezik egy elmélet, miszerint ezeket a monstrumokat felülről kezdték el építeni valójában.

Egy hatalmas piramis alakú fémszerkezetet építettek fel először, melynek tetején egy földönkívüli technológián alapuló szerkezet keltett antigravitációs teret, ahol a hatalmas, több tonnás kőtömbök könnyedén lebegtek. Ily módon a tetejétől indultak neki az egésznek, és lefelé építkeztek.

Egy másik elmélet - mely ennek egy variánsa - szerint alulról kezdték el építeni, egymáshoz illeszteni a kőtömböket a lebegő antigravitációs térben.

A gízai nagy piramis, amely időszámításunk előtt 2580-2530 körül épült, 2,5 millió kőtömbből áll, amelyek átlagosan egy köbméteresek és két tonnásak.

Égtájakhoz kötődik a piramisok tájolása, ettől alig valamivel térnek el – erre még visszatérünk, hiszen ez a tény igencsak kedvelt érv az idegen civilizációkban hívők körében. A Kheopsz-piramisnak például a pontos adatok szerint északon mindössze 0° 2’ 28” délnyugat felé, délen 0 °1’ 57”-nyire délnyugat felé, keleten 0° 5’ 30” északnyugat felé, nyugaton 0° 2’ 3” északnyugat felé térnek el az oldalai a valós földrajzi iránytól. A többi gízai piramisnál sem sokkal nagyobb az eltérés.

Ez nem magyarázható puszta véletlennel. Komoly technológiai tudásnak kellett az építkezések mögött állnia.

A piramisok nagy talánya még ma is örök titok, és talán soha nem lesz megfejtve, míg az a civilizáció újra el nem látogat a Földre, mely egykoron lehetővé tette számunkra, hogy ilyeneket építsünk.

OSZD MEG másokkal is!

rejtély rejtélyek idegenek ősi idegenek ősi tudás egyiptom piramisok


Megtekintések száma: 66827





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet