A piramisok építésének ősi titka földönkívüli eredetű: végső beismerés?
A piramisok építésének ősi titka földönkívüli eredetű: végső beismerés?
Sok szakértő esküszik rá, hogy képtelenség lett volna az akkori kor technológiájával megépíteni a piramisokat.
A piramisok rejtélye mindig is azon titkok közé tartozott, amit az emberiség még a modern tudomány által sem tudott megfejteni.
Dacára annak, hogy a modern technika már a rendelkezésünkre áll, történelmi titkok ezreit fejtettük már meg, a piramisok titkai mégis megmagyarázhatatlanok.
A megépítésük titka pedig különösen sűrű ködbe burkolózik.
Valójában ugyanis ma kismillió elmélet létezik arra, hogyan építhették meg ezeket a monstrumokat de egyetlen elmélet sem lehetett még minden hitelt érdemlően bebizonyítani. A piramisépítés titkát ráadásul szemmel láthatóan nem csak az egyiptomiak sajátították el, hanem a Föld több kontinensén, más népek is.
Olyan népek is, amik nem álltak másokkal kapcsolatban. Ennek ellenére a piramisok hozzávetőlegesen mégis nagyon egységesek. Hogy lehet ez? Mindez a véletlen műve lenne?
Bár korábban egy több ezer éves papirusz betekintést nyújtott abba, hogyan építhették, a mérnökök elmondéása szerint egyrészt hiányos a kép, másrészt nem magyaráz meg a papirusz sem mindent az építkezésekkel kapcsolatban.
Ahogyan az sincs megmagyarázva, hogy egyes szkenneléses kísérletek során miért mértek itt-ott nagyobb mennyiségű fémet a piramisok falaiban. Létezik egy elmélet, miszerint ezeket a monstrumokat felülről kezdték el építeni valójában.
Egy hatalmas piramis alakú fémszerkezetet építettek fel először, melynek tetején egy földönkívüli technológián alapuló szerkezet keltett antigravitációs teret, ahol a hatalmas, több tonnás kőtömbök könnyedén lebegtek. Ily módon a tetejétől indultak neki az egésznek, és lefelé építkeztek.
Egy másik elmélet - mely ennek egy variánsa - szerint alulról kezdték el építeni, egymáshoz illeszteni a kőtömböket a lebegő antigravitációs térben.
A gízai nagy piramis, amely időszámításunk előtt 2580-2530 körül épült, 2,5 millió kőtömbből áll, amelyek átlagosan egy köbméteresek és két tonnásak.
Égtájakhoz kötődik a piramisok tájolása, ettől alig valamivel térnek el – erre még visszatérünk, hiszen ez a tény igencsak kedvelt érv az idegen civilizációkban hívők körében. A Kheopsz-piramisnak például a pontos adatok szerint északon mindössze 0° 2’ 28” délnyugat felé, délen 0 °1’ 57”-nyire délnyugat felé, keleten 0° 5’ 30” északnyugat felé, nyugaton 0° 2’ 3” északnyugat felé térnek el az oldalai a valós földrajzi iránytól. A többi gízai piramisnál sem sokkal nagyobb az eltérés.
Ez nem magyarázható puszta véletlennel. Komoly technológiai tudásnak kellett az építkezések mögött állnia.
A piramisok nagy talánya még ma is örök titok, és talán soha nem lesz megfejtve, míg az a civilizáció újra el nem látogat a Földre, mely egykoron lehetővé tette számunkra, hogy ilyeneket építsünk.
OSZD MEG másokkal is!
rejtély rejtélyek idegenek ősi idegenek ősi tudás egyiptom piramisok
Megtekintések száma: 172945
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
