Ez a felfedezés megerősíti azt a feltételezést is, hogy a Plútó jeges felszíne alatt régen biztosan egy óceán volt, és hogy az talán még ma is ott van.
A Plútó az utóbbi időben számtalan alkalommal szerepelt a világsajtóban, mert a törpe planéta érdekes módokon hívta fel magára a figyelmet.
Most a legújabb eredmények szerint változás állt be az egyik jégmezőben, melyet nagy valószínűséggel csak egy felszín alatti óceán okozhatott.
Újra hallat magáról a Plútó
A nyár végén például arról számoltak be a csillagászok, hogy szokatlan röntgensugárzást észlelnek, mely a Plútó belsejéből árad. Ez azért volt különös, mert korábban úgy gondolták, és még ma is úgy gondolják, hogy alapvetően csak a légkörrel és mágneses mezővel rendelkező égitestek tudnak hasonlót kibocsájtani.
A Naprendszerben csak a Szaturnuszon észleltek ehhez hasonlót, de ott sem maga a Szaturnusz bocsájtotta ki a sugarakat, hanem az azt körülvevő gyűrű.
A különös rejtély tehát még megfejtésre vár, és még egészen biztosan hallani fogunk a Plútóról, ha sikerül a tudósoknak és csillagászoknak a végére járniuk ennek a rejtélynek.
A másik szokatlan dolog, hogy nemrégiben kiderült, legalábbis elkezdték feltételezni, hogy óceán lehet a Plútó felszíne alatt. Egy olyan jéggel borított, földalatti óceán jelenlétére gyanakodtak a tudósok, mely a Jupiter Európa nevű holdján is megtalálható.
Óceán lehet a felszíne alatt
Bár a Plútó nagyon messze van már a naptól, a belső magja még mindig termelhet elég hőt ahhoz, hogy folyékony, vagy jégkásás állapotban tartsa a mélyben meghúzódó óceánt.
Ha a NASA a Plútón, vagy az Európán életet találna, az alapjaiban változtatná meg a helyünket a világegyetemben. Az ugyanis sok dolog vetítene előre, az élet gyakoriságáról, ha kiderülne, már a szomszédos bolygókon s fellelhetőek élőlények.
Az óceán jelenlétét eleinte csak néhány tudós tartotta lehetségesnek, de a rengeteg meggyőző és tudományos alapot sem nélkülöző publikációm lassan még több tudóst és űrkutatót meggyőzött, így ma már sokan elképzelhetőnek tartják a teóriát.
Változás állt be az egyik jégmezőben, melyet az óceán okozhatott
A becslések szerint több száz méter vastag Sputnik Planitia jégmező és az eredeti helyéről körülbelül 1200 kilométert vándorolt délkeleti irányban.
Ez gyakorlatilag akkora változást jelent, mintha a Földünkön Észak és Dél-Amerika felcserélődne.
A jégfolt a Plútó egyenlítője közelében van, azon az oldalon, amely mindig a Charon nevű hold felé néz.
Ez a kutatók szerint nem lehet véletlen, valószínűleg a gravitáció rendezte így a terepet. A jégmező mozgatásában a Plútó forgása is kivette a részét, amely az egyenlítő környékére, a leggyorsabban forgó régióba kényszeríti a mozdítható felszíni elemeket.
Mivel szinte biztos, hogy óceán formálhatta a jégmezőt, már csak az a kérdés, vajon most is ott van –e. A tudósok elég valószínűnek tartják, hogy a Plútó melegebb maghőmérséklete miatt az óceán még mindig létezhet, de ezt csak alaposabb vizsgálatokkal fogják tudni kideríteni.