A tudomány sokáig nem tudott mit kezdeni a szemtanúk beszámolóival, melyek a földrengést megelőző különös fényjelenségről számoltak be.
A földrengés fényekről az elmúlt években rengeteget hallottunk a sajtóból. A rejtélyes jelenség mindig beszédtéma lesz egy-egy földrengés kapcsán, valódi eredetükre azonban még nem kaptunk teljes körű magyarázatot.
Magát a jelenséget nem mindig vették komolyan. Egészen a közelmúltig népi hiedelemként kezelték, ugyanis néhány beszámolón kívül soha senkinek sem sikerült kézzelfogható bizonyítékot felmutatni a létezésükre.
Megfigyelések egész sora számolt be arról, hogy olykor villogó, világító tűzijátékszerű jelenségek kapcsolódnak a nagyobb földrengésekhez.
Ezeket egyszerű sokkhatás által kiváltott hallucinációknak tartották, így a tudomány nem is foglalkozott ennek vizsgálatával.
A lisszaboni 1755-ös hatalmas rengés idején a filozófus Immánuel Kant jegyezte fel, hogy az eget villámok fénye világította meg.
A kínai Tangshanban is különös fényekre lettek figyelmesek a városlakók 1976-ban az éjszakai égbolton. Másnap éjjel egy közel 7,8-as erősségű földrengés rázta meg a vidéket csaknem 240 ezer ember halálát okozva.
1999-ben pedig a mit sem sejtő török tévé mutatta be azt a fénygömbszerű jelenséget, amelyet másnap az Izmit városát romba döntő 7,4-es magnitúdójú földrengés követett. A fényjelenséget filmre vették a 2007-es perui, 2008-as Sichuan-i, 2009-es L’Aquila-i és 2010-es chilei földrengések idején is.
A 2008-as Sichuan-i földrengésnél észlelt fényekről még felvételt is sikerült készítenie egy szemtanúnak. A videón jól látszik, hogy a jelenség nem csupán néhány pillanatig volt érzékelhető, hanem hosszú percekig. A fényeket több tucat szemtanú látta, és kamerával is megörökítették.
A fények felhőkre hasonlítottak, azzal a különbséggel, hogy a szivárvány különböző színeiben világítottak.
A szemtanúk fényekről szóló beszámolói tehát csak nem akartak szűnni, mi több, egyre több beszámoló állította: fényeket láttak közvetlenül a földrengések előtt. Az elmúlt évek nagy földrengéseinél mindenhol leírták a jelenséget.
A kutatók és tudósok ekkor kezdték komolyabban venni a dolgot, majd rengeteg földrengés során készült fotót vizsgáltak meg, ahol meg is találták ezeket a fényeket, bár arról halvány fogalmuk sem volt, hogy ezekre mi a magyarázat. Egy biztos, a földrengéseket olykor megelőző, azt jelző fények titkainak feltárása segíthetne az előrejelzésben.
Az elmúlt években a tudomány megpróbált több fronton is nyomába eredni a rejtélyes jelenségnek, így sikerült néhány dolgot kideríteni, többek között például azt, hogy földrengés fény a megfigyelések szerint keletkezhet a szeizmikus mozgások előtt, alatt és után is. Lehet gyors felvillanású, vagy lassú, szórt jellegű. A szivárvány bármely színében pompázhat, és akár több színt is felvehet egyszerre, de a leggyakoribb a fehér, kék, vagy vörös fényű.
A jelenség formáját tekintve szintén elmondható a változatosság. Figyeltek már meg gömb alakzatot, felhőt, csíkokat és villámláshoz hasonlót is. Általában zajtalan, de egyes esetekben pattogó hang is előfordult kíséretében. Megjelenése sem kötődik a rengés epicentrumához, látták már attól több száz kilométerre is. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, gyakoribbak azokon a területeken, ahol kemény, kristályos a kőzet, és függőleges elmozdulású a törésvonal.
Több földrengést is mértek az utóbbi években különféle műszerekkel, persze egyik esetben sem lehetett előre sejteni, hogy földrengés lesz, mégis utólagos alap mérések során érdekes dolgokra jutottak a szakemberek.
A műszerek a rengés előtt kismértékű eltérést rögzítettek a földmágnesség és a légköri elektromosság tekintetében.
A rengés idején megfigyelt, villámszerű fényjelenségekről szóló beszámolók pedig a fény egy olyan útvonalát rajzolták ki, amely megegyezett a rengést okozó törésvonal irányával.
A tudománynak ma még nincs pontos magyarázata a jelenségre, csupán különböző teóriák, feltételezések. Az egyik feltételezés szerint mikor a földrengés létrejön, akkor az egymáshoz súrlódó kőzetlemezek által termelt hő gyújtja lángra a földalatti gázokat. Egy másik elképzelés szerint a földmozgást kísérő radonos radioaktív jelenség következményének ítéli. A pizoelektronikus feltételezés szerint intenzív elektromos mezők okozzák a jelenséget, melyek a kvarc tartalmú kőzetlemezek tektonikai mozgása során jönnek létre. Elképzelhető, hogy egyes kőzetfajták úgy reagálnak a súrlódásra, hogy az elektromos feszültség miatt fény keletkezik, annak ellenére, hogy a kőzetek elég rossz vezetők.
A jövőre nézve nagyon fontos kutatásokról van szó, nem is csoda hogy a szakemberek górcső alá vették a földrengésfényeket, és azok természetét. Ha ugyanis sikerül megfejteni eredetüket, illetve jobban megismerhetjük általuk azok működését, az egyben azt is jelentheti, hogy képesek lehetünk majd a földrengéseket előre megjósolni. Ez pedig emberéletek ezreit mentheti meg.