1000 évvel régebben készültek, mint a híres Nazca-vonalak, körülbelül 1600 van belőlük, és eredetüket homály fedi. Talán ugyanazok felelnek a titokzatos vonalakért, mint akik a Nazca-vonalakért? Egy elveszett civilizáció mementói, vagy egy ősi titok őrzői?
A Nazca-vonalaktól alig 50 kilométerre található Palpa-régióban tucatszámra találhatunk különleges, vonalszerű képződményeket a felszínen.
Ezek jóval érdekesebbek, mint a Nazca-vonalak, ugyanis történetüket, készítésük körülményeit legalább annyira titok övezi, mint a többi vonalét.
A terület közel 500 négyzetkilométeres, és rengeteg vonal borítja, megközelítőleg 1600 ilyen vonalat sikerült összeszámolniuk a régészeknek.
A Nazca vonalakhoz lehet közül
Sokan vélekednek úgy, hogy mivel a két területet -a Nazca-vonalakat és a Palpa-vonalakat – nem választja el túl nagy táv, közül lehet egymáshoz.
A Nazca-ábrákat valószínűleg a terület névadó őslakosai, a nazca indiánok készítették az i.sz. 1.-6. évszázad között, de semmi biztosat nem tudni.
A vonalak korát a mai napit nem sikerült pontosan meghatározni,
hiszen önmagukban a földbe vésett vonalak nem alkalmasak erre a célra.
A vonalak közvetlen környezetében kezdtek el éppen ezért kutatni, hátha találnak égetett edényeket, vagy más, civilizációra utaló jeleket, maradványokat, de ezek azonban nem szolgáltak közvetlen bizonyítékul, és nem lehet belőlük meghatározni a kort, hiszen nem biztos, hogy akkora keletkeztek, mint a vonalak.
Nagy kérdés az is, hogy milyen módszerekkel alkották meg a monumentális ábrákat, írott nyelvi emlékek hiányában azonban csupán következtetni tudunk az alkalmazott technikákra.
Az egyszerűbb geometriai vésetek létrehozásához nyilván elegendő volt néhány jelzőkaró és egy hosszabb zsinór, de
a bonyolultabb alakzatok és az olykor több kilométeren keresztül futó, precíz egyenesek megrajzolása már zavarba ejtő a tudomány számára.
Még ma sem lehetne teljesen pontos ábrákat készíteni, melyeket az égből nézve is precíznek lehetne találni.
Titokzatos technológia az ősi időkben
Adódik a nagy kérdés, mely kellemetlenül érinti a földhözragadt régészet képviselőit, akik nem nyitottak az alternatív magyarázatokra:
Mi értelme lehetett akkoriba fárasztó munkával olyan ábrákat rajzolni a talajra, amelyek csak a levegőből láthatók?
Kinek, vagy kiknek akartak ezzel üzenni? Jobb híján legalább egy tucat elmélet született arra vonatkozóan, hogy miért készülhettek ezek a vonalak: asztronómiai naptárként üzemelhettek, mások a különböző indián klánok jelképeit látták bennük. Végül azonban egyik teória sem bizonyult időtállónak.
Sokan ezért úgy gondolják, hogy az égi isteneknek emelték ezeket a vonalakat, és az összes ábrát a Nazca-vonalaknál is.
Ősi leszállópályák is lehettek, a vonalak pedig egyfajta navigációs vizuális rendszer részei lehettek.
A nazcák műveihez képest lényeges eltérés, hogy az itteni alakzatok megalkotásához a felső talajréteg egyszerű elkaparásánál túl sokszor lényegesen többre volt szükség: egész hegyeket kellett arrébb cipelni, ha éppen útban voltak.
Ősi leszállópályák?
Vagyis ezek a vonalak nagyon fontosak lehettek, ezért tippelnek sokan arra, hogy az égből is látható tájékozódási pontokként szolgálhattak.
nem egy esetben találkozhatunk olyan, leszállópályához hasonlatos, gigantikus trapézokkal, melyek kialakításához komplett hegycsúcsokat kellett elhordani, illetve vízszintesre hozni, hogy tovább lehessen rajzolnia vonalakat.
Ezek a kőtérképek olyan világszerte fellelhető tájékozódási pontok részei, melyek az egész bolygót behálózzák. A Földön ugyanis számtalan ezekhez nagyon hasonló vonalat lehet felfedezni. Puszta véletlen lenne, vagy egy nagyobb rendszernek lennének a részei?
Ha valóban az idegeneknek készítették, akkor minden ilyen vonalat tartalmazó tájon és vidéken megfordultak az idegenek.
Az ősi időkben gyakran ellátogattak különböző csillagközi repülőszerkezeteken, így a rendszeres leszállóhelyeknél alakították ki ezeket a vonalakat, ábrákat, az égből érkezők tiszteletére.
OSZD MEg másokkal is!