A robotok a jövőben a fizikailag elvégezhető munkák 90%-át átvehetik, emberek millióit téve ezzel munkanélkülivé. Azonban a jövőkutató szakemberek szerint éppen ez fogja rákényszeríteni a világ országainak kormányait az alapjövedelem bevezetésére.
Alapjövedelem. Önmagában egy szó. De vajon tudjuk is pontosan, hogy mi jelent?
Alapjövedelem régi koncepció, új köntösben
Sokan csak feltétel nélküli alapjövedelemként hívják, és a nevében benne van az, hogy nem kötik feltételhez, azaz elméletileg mindenki megkapná ezt az összeget havonta az államtól, anélkül, hogy dolgozna, vagy bármi mást tenne érte.
Az alapjövedelem gondolata utópiának tűnhet, azonban ha hiszed, ha nem, a jövőben a robotok hozhatják el azt a kényszerpályát a kormányoknak, hogy bevezessék.
Az alapjövedelem kérdése már 1695-ben is megjelent Thomas Paine egyik röpiratában, mint „nagykorúság elérésével nyújtott tőkejuttatás
Az alapjövedelem nem jelenti automatikusan azt, hogy pénzbeli juttatás, hanem lehet ez élelmiszer, vagy nem természeti dolog is, valamint minden polgár egyénileg, mondhatni alanyi jogon vehetné igénybe, és ehhez csak az állampolgáriságot támasztanák, mint követelmény.
A koncepció szerint ezt havonta kapná meg mindenki, és az alapvető megélhetéshez lenne elegendő.
A robotok hozhatják el az alapjövedelmet
Az alapjövedelem sokak számára egy elérhetetlen utópiának tűnhet, pedig Kanadában már korábban bevezették néhány évre a hetvenes években, és 2016-ban is egy szűk réteg körébe már be is vezették kísérleti jelleggel.
Igen ám, de a jövő egészen más lesz, mint korábban gondoltuk volna. A jövő kutatók azt jósolják, hogy 10-15 éven belül a robotok a fizikai és gyártósori munkák 90%-át át fogják venni az emberektől.
Ez gyakorlatilag olyan nagy változást hozhat a piacon és a munkaerőpiacon mely az ipari forradalom változásaihoz hasonlítható.
A robotika dinamikus fejlődése egyre precízebb munkaerőt eredményez, mely sokkal pontosabban, és sokkal többet tud majd dolgozni, mint mi, emberek. A legtöbb munkahelyről ki fogják túrni az embereket, így a munkanélküliség soha nem látott méreteket ölthet.
A jövőkutatók szerint éppen ez a helyzet fogja kényszerpályára állítani a nemzetek kormányait, hogy komolyabban is napirendre tűzzék az alapjövedelem kérdését, és be is vezessék azt.
Gondoljunk csak bele! A folyamatosan dolgozó gépeket, robotokat nem kell megfizetni. Ugyan van egy üzemelési költség, mely az áramfogyasztás és a szervizelési munkát foglalja magában, ez még mindig nem annyi, mint egy egy főre eső minimálbér, vagy nagyobb fizetés.
Ezt a fennmaradó összeget az állam szabályozná, hogy az emberekhez visszakerüljön, akiknek a munkahelyét felszámolták a kiborgok.
Így nem terhelné meg az államháztartást az alapjövedelem bevezetésre, és a legtöbb kutató egyetért abban, hogy ennek a jövedelemnek a bevezetése valósággá is fog válni.
Sőt, nem csak valósággá, hanem elkerülhetetlenné, ugyanis sokak szerint csak így lehet majd fenntartani a már kialakult rendszert.
A jelenlegi előrejelzések szerint azonban 2020-ra Európa akár 825 000 fős informatikai-szakemberhiánnyal is szembesülhet. A munkahelyek 90 százaléka ugyanis a legalább alapszintű digitális készségeket követel majd meg, a robotikával kapcsolatban.