A világ mindmáig feltáratlan titkai a legújabb tudományos kutatások és számítógépes animáció segítségével egyre többet fednek fel magukból.
Az ikonikus struktúrák és emlékművek rejtélyeiről a világ minden táján mind többet sikerül felfednünk, hogy hogyan tervezték, építették, használták őket és egyes esetekben mi vezetett az eltűnésükhöz majd az újbóli felfedezésükhöz.
A régészek a világ különböző részeire utaznak annak érdekében, hogy megfejtsék a titokzatos civilizációk ősi titkait, kezdve a legmagasabb piramisoktól a víz alatti városokig.
A mexikói dzsungelben fellelhető furcsa óriási kőfejek felfedezése a régészeket az olmékok elveszett fővárosába vezette el, és az új vizsgálatok tényleges bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy ezeknek a misztikus embereknek az ismeretei örökre megváltoztatták az életet az amerikai kontinensen.
Az olmékek emelték az első hatalmas építményeket, amik földből készültek. A San Lorenzo-i olmékek 1000 méter hosszú és 660 méter széles teraszt építettek akkor, amikor Mexikó más részein még csak cserényből készült falvak álltak. A terasz tetején földhalmot emeltek azért, hogy lakásokat és középületeket építsenek rájuk. Az első piramis La Ventában épült.
33 méter magas volt, és egy közeli vulkán alakját utánozta.
Ebben a piramisban nagy, 5×6 méteres istenmaszkokat, kőmozaikokat, színes agyagot, 3022 csiszolt jádét és a Csendes-óceán partvidékéről hozott ezer tonna antigonitot temettek el.
Az élelmiszertermelő parasztság biztosította a munkaerőt, amely ellátta az uralkodók öröklődő kasztját, a papi hierarchiát, hivatalnokokat, kíséretet és a művészeket.
A rang szerint elhelyezett és bekerített kerületek szertartási, adminisztrációs és közigazgatási funkciókat töltöttek be, s talán a piacgazdaság céljait is szolgálták.
Szabályos időközönként a lakosság számára fenntartott vallási központokban az egész közösség összegyűlt rituális események céljából, így például a San Lorenzoban és La Ventában. Ezekre a helyekre ma úgy tekintünk mint az építészeti szerkezetében is megnyilvánuló ideális olmék társadalom alapjaira.
Az olmék kultúra úgy ismert mint Közép-Amerika „anyakultúrája”.
A maják kulturális fejlődése az olmékoknak volt köszönhető, bár az olmék területeket a maja mélyföldekkel csak igen korlátozott és közvetett kötelékek kötötték össze. Az olmékok és a maják világa leginkább a Chiapas és Guatemala csendes-óceáni partvidéke és a szomszédos guatemalai fennsík között hatott egymásra.
Ez volt az a terület, ahol a preklasszikus kor vége felé a mixe-zoque és a maja központok létrehozták az izapeñónak nevezett új stílust.
OSZD MEG másokkal is!
Forrás: ÚjVilágtudat