Amikor a legtöbben a kaliforniai Blythe nevű városra gondolnak, a legtávolabb eső gondolatukban sincsenek ősi civilizációk.
Pedig itt, a Colorado-sivatag kietlen vándorhomokjai között fekszik az egyik leglélegzetelállítóbb amerikai archeológiai látványosság: a Blythe intaglók, egy több mint 200 darabból álló ősi geoglifa-komplexum, melynek eredete, jelentése és funkciója a mai napig rejtély.
Az „intagló” egy olyan földi alkotás, amit a talaj felső rétegének eltávolításával hoztak létre. A Blythe intaglók esetében ez azt jelenti, hogy az ősi alkotók a sötét, oxidált köveket eltakarították, felfedve az alatta lévő világosabb, kontrasztos talajt. A módszer rendkívül egyszerű, és mégis több ezer évig fennmaradt, mert az éghajlat szárazsága miatt a szél nem sodorta vissza a köveket a műalkotásokra.
A Blythe intaglók mintegy 26 négyzetkilométeres területen terülnek el. Néhány alkotás a 170 láb, azaz több mint 52 méteres hosszt is eléri. Emberalakok, állatfigurák (valószínűleg puma, kígyó vagy kígyóistenség), valamint geometrikus formák (spirálok, körök, vonalak) alkotják ezt a lenyűgöző tájat.
A helyszínt az 1930-as években fedezték fel repülős felvételek készítése során. Ez nem meglepő, hiszen az intaglókat szinte lehetetlen észrevenni a talajról. A légi felvételek vagy drónfelvételek segítségével azonban tér nyílik a látványukra, amely méltó társa a perui Nazca-vonalaknak.
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy az intaglók i. e. 200 és i. sz. 900 között készültek, valószínűleg a Mojave vagy a Quechan indián törzsek által. Ugyanakkor érdekes módon sem írásos, sem szóbeli háttere nincs ezeknek az alkotásoknak. Sem a bennszülött hagyományok, sem a történeti feljegyzések nem említik kifejezetten a Blythe intaglókat.
Ez persze nem akadályozta meg a kutatókat abban, hogy előálljanak néhány izgalmas elmélettel:
A történet itt nem ér véget. A Blythe intaglók még ma is sokakat foglalkoztatnak: tudósokat, turistákat és misztikus elméletek híveit egyaránt. A következő részben bemutatjuk, hogyan védik meg ezeket a rendkívüli alkotásokat, és miért váltak az amerikai ősi művészet egyik legfontosabb ékkövévé.