A szabad akarat illúzió, a testünk rabjai vagyunk egy új kutatás szerint!
A szabad akarat illúzió, a testünk rabjai vagyunk egy új kutatás szerint!
Melyikünkkel ne fordult volna elő, hogy előzetes elhatározásunk ellenére végül mégiscsak utánanyúltunk annak az utolsó kocka csokinak?
Annyi bizonyos, hogy döntéseinkben erősen befolyásolnak minket belső állapotaink, például, hogy éhesek vagyunk-e, vagy fázunk-e.
Az is ismeretes, hogy testünk belsejének jelzései, például a szívverésünk, kihatással vannak a mentális állapotainkra, képesek lehetnek csillapítani fájdalomérzetünket, és elsődleges fontosságúak testünk tudatos érzékelésében.
De vajon ez egyet jelent-e azzal, hogy a szabad akarat valójában illúzió,
és cselekedeteinket – anélkül, hogy tudnánk erről – igazából a testünk belsejéből érkező jelzések irányítják?
Nagy kérdés, hogy milyen belső folyamatok szülik azokat a cselekvéseket, amelyeket a szabad akaratunkként élünk megFORRÁS: PHILOSOPHY TALK
A lausanne-i (Svájc) EPFL tudósainak új felfedezése további bizonyítékot szolgáltat arra, hogy e belső jelzések valóban irányítják akaratlagos(nak érzett) cselekedeteinket.
A kutatók kimutatták, hogy nagyobb valószínűséggel hozunk akaratlagos döntést olyankor, amikor kilégzünk.
A Nature Communications-ben frissen megjelent közlemény új irányt ad a szabad akarat körül csaknem 60 éve zajló neurobiológiai diskurzusnak.
Az agyi aktivitásmérés mindig megelőzi az elhatározott tetteket
„Eredményeink szerint a szándékos cselekvés csakugyan összekapcsolódik a test belső állapotával, konkrétan a kilégzéssel, míg más testi jelzésekkel, például a szívveréssel nem" – összegzi Olaf Blanke, az EPFL neuroprosztetika professzora és a cikk rangidős szerzője.
Kutatásuk középpontjában az ún. készenléti potenciál (readiness potential, RP) áll: az emberi agykéreg egy speciális aktivitásmintázata, amely nemcsak az akaratlagos izommozgások előtt jelenik meg, de közvetlenül azelőtt is, hogy a mozgási szándék tudatosulna.
Újabban azonban többen felvetették, hogy az RP talán nem egyéb, mint egy mérési műtermék, s ha ez igaz, szabad akaratból végrehajtott cselekedeteink fölött mégis visszakapnánk az ellenőrzést. Ha elfogadjuk azt az elkerülhetetlennek tűnő következtetést,
hogy tudatos döntéseink végső soron idegsejtek tüzelésének végeérhetetlen láncolatában születnek,
az RP eredetének kifürkészése segíthet megérteni, milyen mechanizmusok révén jön létre az akaratlagos cselekvésként és szabad elhatározásként megélt tapasztalásunk.
OSZD MEG másokkal is!
Forrás: origo
Megtekintések száma: 94437
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
