​A T-sejtek jelenthetik a koronaívrus elleni hosszútávú immunitás kulcsát

2020. május 18., hétfő




Bár továbbra sincs bizonyíték arra, hogy a SARS-CoV-2 ellen lehetséges tartós védettséget szerezni, két új kutatás is ígéretes eredményeket sorakoztat fel amellett, hogy ez a sejtes immunvédekezés révén elképzelhető lehet.

A vizsgálatok ugyanis feltárták, hogy a fertőzésen átesettek szervezetében vannak olyan T-sejtek, amelyek célpontja a vírus, és így fontos ezek szerepet játszhatnak a felépülésben és a védettség kialakulásában is. Érdekes módon mindkét kutatás során találtak olyanokat is, akik nem estek át a SARS-CoV-2-fertőzésen, mégis rendelkeznek ezekkel a sejtekkel, a kutatók feltételezése szerint azért, mert korábban már megfertőződtek más, ártalmatlanabb koronavírusokkal.

„Ezek nagyon ígéretes adatok” – mondja Angela Rasmussen, a Columbia virológusa. Bár arra egyik kutatás sem ad választ, hogy a fertőzésen átesettek esetében a kialakult védelem elégséges-e ahhoz, hogy egy esetleges következő fertőzés esetén megakadályozza a megbetegedést, a kutatók mindkét esetben igazolták, hogy T-sejtek immunválasza erős, és olyan jellegű, ami elvben hozzájárulhat a hosszú távú védettséghez, folytatja a szakértő. Az eredmények ráadásul abban is segítséget nyújthatnak, hogy milyen védőoltásokon érdemes dolgozni.

A jelenleg fejlesztés alatt álló több mint 100 vakcina többsége az antitestes immunválaszra alapozza működését. Ezeket az antitesteket a B-sejtek termelik, és működésmódjuk abban áll, hogy specifikus helyeken kapcsolódnak hozzá a vírusrészecskéhez, ami miatt a kórokozó nem tud bejutni a sejtekbe. A T-sejtek viszont másfajta védekezést is lehetővé tesznek: míg a segítő (helper) T-sejtek segítenek mozgósítani a B-sejteket és más immunsejteket, az ölő (killer) T-sejtek a már megfertőzött sejteket veszik célba és pusztítják el. A betegség lefolyásának súlyossága nagyban függ attól, hogy ezek a T-sejt-reakciók milyen arányban és erősséggel valósulnak meg.

Az egyik vonatkozó vizsgálatban a kaliforniai La Jolla Immunológiai Intézet kutatói bioinformatikai eszközökkel modellezték, hogy melyik virális fehérjedarabkák válthatják ki a legerősebb T-sejt-választ, majd immunsejteket vételeztek 10 olyan betegtől, akik enyhe tünetekkel estek át a COVID-19-en, és ráeresztették ezeket a vírustöredékekre. A kísérletekből az derült ki, hogy mindegyik alany hordoz olyan segítő T-sejteket, amelyek felismerik a SARS-CoV-2 fehérjetüskéit, amelyek kulcsszerepet játszanak a vírus örökítőanyagának a sejtekbe való bejutásakor. 

A mintákban ugyanakkor olyan másfajta segítő T-sejtek is voltak, amelyek a vírus más proteinjeire reagáltak. És az alanyok 70 százalékában a vírusra specifikus ölő T-sejteket is azonosítottak. A szakértők ezek alapján azt állapították meg, hogy az immunrendszer felismeri a kórokozót, és képes hatékony immunválaszt indítani ellene.

Ezek az eredmények összhangban vannak egy másik kutatás következtetéseivel, amelyek egyelőre csak preprintben, lektorálás nélkül jelentek meg. Utóbbi tanulmányt a berlini Charité Egyetemi Kórház kutatói jegyzik, akik 18 COVID-19 miatt kórházba került betegből 15 esetében azonosítottak olyan segítő T-sejteket, amelyek a SARS-CoV-2 fehérjetüskéire „szakosodtak”.



Mindkét kutatócsoport vizsgált olyan alanyokat is, akik még nem esetek át a fertőzésen. A berlini csapat úgy találta, hogy az általuk vizsgált 68 alany 34 százaléka szintén hordoz olyan segítő T-sejteket, amelyek felismerik a SARS-CoV-2-t. A La Jolla kutatócsoportja szintén észlelt hasonló keresztreaktivitást: ők 2015–2018 között begyűjtött, tehát a járvány előttről származó vérmintákat tanulmányoztak, és ezek felében találtak hasonló, a vírust felismerő T-sejteket. A szakértők szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy a kérdéses alanyokat korábban megfertőzhette a másik négy ismert, megfázásos tüneteket okozó koronavírus egyike, amelyek fehérjetüskéi nagy hasonlóságot mutatnak a SARS-CoV-2 tüskéivel.

Az eredmények azt sugallják, hogy a populáció nagy része azért ússza meg enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen a fertőzést, mert már van valamennyi védettsége az ellen, köszönhetően a többi, megfázást okozó koronavírusnak, mondja Steven Varga, az Iowai Egyetem vírusimmunológusa. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy ez egyelőre nem bizonyított, és azt egyik kutatócsoport sem vizsgálta, hogy az immunológiai keresztreakciót mutató alanyok valóban enyhébb tünetekkel vészelik-e át a mostani vírusfertőzést.

Az eredmények azonban így is rendkívül fontosak, hiszen mostanáig gyakorlatilag semmit sem lehetett tudni arról, hogy a T-sejtek szerepet játszanak-e a SARS-CoV-2 elleni immunvédelemben, és az esetleges túlzott immunreakciókban. Mindez persze továbbra sem jelenti azt, hogy a fertőzésen való átesés, vagy akár a kérdéses T-sejtek jelenléte megvéd az újbóli megbetegedéstől, ugyanakkor az eredmények új irányt adhatnak a COVID-19 elleni immunvédelmi kutatásoknak. 

Ami pedig a védőoltásokat illeti, a szakértők szerint az adatok tükrében mindenképpen érdemes lenne olyan hatóanyagokra koncentrálni, amelyek a segítő T-sejteket is stimulálják, ilyen módon ugyanis átfogóbb és remélhetőleg hatékonyabb immunreakció váltható ki a vírus ellen.

OSZD MEG másokkal is!


Megtekintések száma: 13437





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet