A Tejútrendszer közepén lévő gigantikus méretű anomália egy eddig ismeretlen, rejtélyes világba vezet.
A világegyetem, az a kozmikus pusztaság, – melyben a mi világunk is, mint egy aprócska porszem – létezik. Már a kezdtek kezdete óta vonzanak minket a csillagok, és az űr sötétje, mikor még az ősember kíváncsi tekintettel kémlelte az égbolt csillagait.
A 2000-res években a kutatók előtt egyre nyilvánvalóbbá bált egy érdekes elmélet, és egy sejtés a Tejútrendszerünk közepével kapcsolatban.
Kiderült aztán a kutatások eredményeiből, hogy egy viszonylag gyorsan mozgó, hatalmas objektum található ott, mely körül minden forog a tejútrendszerben. Ez azt jelenti, hogy több ezer a miénkhez hasonló naprendszer, csillagok, üstökösök és bolygók örvénylenek ezt központi elem körül.
A kutatók már ekkor sejtették, hogy egy óriási feketelyuk lehet a központi részen, és lassan, évmilliók alatt bekebelezi a környező csillaganyagot, és a kozmikus port.
Vagyis ez azt jelenti, hogy sok száz millió év múlva elérkezik majd a Föld világvégéje, amikor ez a Tejútrendszer közepén lévő feketelyuk elnyelne minket, és az egész naprendszerünket.
Ilyen gigantikus feketelyukak más galaxisokban is létezhetnek, valószínű, hogy valamilyen okból akkora erőt fejtenek ki a környezetükre, hogy képesek elérni azt, hogy az objektumok forgása köréjük összpontosuljon.
Már többször felvetődött az, hogy a feketelyukak átjárók lehetnek egy másik világba. A kérdés csak az, hogy milyen világokba, és hogy azokból a világokból vajon vissza is lehet-e térni.
A Tejútrendszer közepén egy ugyanilyen lehet, csak sokkal nagyobb. Egyesek szerint, ha képesek lennénk átjutni a közepén, akkor a második oldalon egy ősrobbanás kíséretében egy folyamatosan táguló univerzumba jutnánk.
Ezek persze csak elméletek, egyelőre senki sem tudja, hogy mi történne, és minden elméleti fizikus csak találgat, hogy mi van a másik oldalon.
A kutatások így olyan irányt vettek az elmúlt években, hogy arra kezdenek összpontosítani, hogy a Földön hozzunk létre egy mesterséges feketelyukat, vagy több apró, mikroszkopikus fekete lyukat.
A Nagy Hadron ütköztetőben már állítólag többször sikerült létrehozni ilyen feketelyukakat, ezek azonban annyira parányiak voltak, hogy egy ezredmásodperc alatt elpárologtak, így nem lehetett hosszasan tanulmányozni őket.
Ugyanakkor sok kutató figyelmeztet arra, hogy ezzel egy rendkívül veszélyes játékba kezdenek a fizikusok. Ugyanis előfordulhat, hogy olyan feketelyukat hozunk majd létre, melyet nem leszünk majd képesek kontrollálni, ezért elkezdi magába szívni a körülötte létező anyagot.
Ezzel egy globális kataklizmát hoznák létre, mely az egész Földet veszélyeztetné.
Hogy kiderül-e, pontosan mi lehet a Tejútrendszer közepén, azt nem tudni. A legvalószínűbb elmélet ugyan a feketelyuk elmélet, de rengeteg más teória is szóba került már az évek során.
Többek között az is, hogy a Tejútrendszer közepén egy óriási, szilárd test lehet, mely magához vonzza a környék összes anyagát. Ennek azonban ellentmondanak azok a jelek, melyek arra utalnak, hogy a Tejút csillaganyaga a középpontban elnyelődik.
OSZD MEG másokkal is!