A történelem „útvesztői”…
10. Rongorongo
Miközben sokan ismerik a Húsvét-sziget moainak nevezett kőszobrait, csak igen kevesen hallottak a szintén a Húsvét-szigethez köthető rongorongoról, amely egy hieroglifákhoz hasonló képírást takar. A rongorongo azért különleges, mert Óceánia népei közül egyik sem rendelkezett írott nyelvvel. Az 1700-as években tűnt fel, de sajnos hamar el is tűnt, mivel az európai gyarmatósítók, hogy kiirtsák a pogányságot, megtiltották a használatát.
9. Helike elveszett városa
Az i.sz. 2. században Paunasziasz, görög író, Görögország nevezetességeiről írt művében leírta, hogyan pusztította el egy hatalmas földrengés és az azt követő szökőár Helike egykor virágzó városát. Az akháj szövetség fővárosa Poszeidón, a tengeristen kultuszának központja volt. Sokáig semmilyen más nyom nem utalt arra, hogy Paunasziasz leírása igaz, mígnem 1861-ben egy régész Helikéből származó bronzérmét talált, amelyet Poszeidón összetéveszthetetlen arcképe díszített. 2001-ben sikerült megtalálni az „igazi” Atlantisz romjait a tengerpart homokja alatt. A kutatók most próbálják megfejteni az elsüllyedt város felemelkedésének és hirtelen eltűnésének történetét.
8. A mocsári múmiák
Az észak-európai országok mocsaraiban talált holttestek igen jó állapotban maradtak fenn, egyesek akár 2000 évesek is lehetnek. Több múmián is kínzások nyomai fedezhetők fel, amiből a kutatók arra következtettek, hogy rituális emberáldozatokról lehet szó.
7. A minószi civilizáció bukása
A minósziakat elsősorban Thészeusz király és a Minotaurusz révén ismerjük, igazából azonban hanyatlásuk az, ami érdekes. Három és fél évezreddel ezelőtt a szomszédos Théra szigetén bekövetkezett hatalmas vulkánkitörés katasztrofális következményekkel járt, de a régészeti leletek azt mutatják, hogy a krétaiak még legalább 50 évig kitartottak. Több elmélet is létezik arról, mi is vetett véget ténylegesen ennek a virágzó civilizációnak. A természeti katasztrófák és a rossz termés miatt végzetesen meggyengült minószi kultúrát végül a szárazföldről érkező görögök hódították meg.
6. A carnaci kövek
Szinte mindenki hallott már Stonhenge-ről, de a carnaci köveket csak néhányan ismerik. Az északnyugat-franciaországi Bretagne partja mentén 12 km hosszan sorakozó hatalmas megalitokat titok lengi körül. Az egyik mítosz szerint minden egyes kő egy római katona, akit Merlin, a varázsló, változtatott kővé. Néhány tudományos vizsgálat arra enged következtetni, hogy talán földrengés-előrejelzőként használták őket. Az emberekről, akik építették, azonban semmit sem tudunk.
5. Ki volt Robin Hood?
A legendás tolvaj utáni történelmi kutatás rengeteg nevet hozott a felszínre. Az egyik lehetséges jelölt Robert Hod, yorkshire-i törvényen kívüli, aki Hobbehod vagy Robert Hood of Wakefield néven is szerepelt. A kutatást bonyolítja, hogy a Robin Hood név idővel egyet jelentett a számkivetettséggel. Az irodalom később olyan, valóban létező történelmi alakokat is beleszőtt a mesébe, mint János herceg, vagy Oroszlánszívű Richárd, ami még homályosabbá teszi a történetet. Máig nem lehet egyértelműen megállapítani, kit is takart valójában Robin Hood alakja.
4. Az elveszett római légió
A legenda szerint, miután a párthusok legyőzték Crassus, római hadvezér seregét, római katonák egy csoportja 17 évig bolyongott a sivatagban, míg a kínai Han dinasztia katonái rájuk nem bukkantak. Ben Gu, 1. században élt kínai történetíró számol be a csatáról, amelyben különös „hal alakzatban” harcoló egység vett részt. Ilyen alakzat csak a római katonákra volt jellemző. Az ókori forrásokat összehasonlítva egy oxfordi történész úgy véli, hogy az elveszett római légió várost alapított a Góbi-sivatag szélén: Licsien kínai átírásban Rómát jelent. Nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy egy DNS vizsgálat magyarázatot adhat az állítás igazára, és a helyiek zöld szemére illetve szőke hajára.
3. A Voynich-kézirat
A középkori Voynich-kézirat ismeretlen írással és ismeretlen nyelven íródott. Több száz évven keresztül igyekeztek megfejteni a kódot, de eredménytelenül. A megmaradt lapok gyógyszerészkönyvre, vagy valamilyen középkori vagy kora újkori orvosi témára utalnak. Az illusztrációk részletessége következtében több elmélet is született a könyv eredetével, a szöveg tartalmával és céljával kapcsolatban. Az illusztrációk alapján a könyv hat részből állt: növények, asztronómia, biológia, kozmológia, gyógyszerészet és receptek.
2. A Tarim-múmiák
A 90-es évek elején különös leletre bukkantak a nyugat-kínai Tarim-medencében. A 2000 éves múmiák szőkék és hosszú orrúak voltak. 1993-ban a Victor Mayer professzor által végzett DNS vizsgálatok bebizonyították, hogy a múmiák európai eredetűek. Az i.e. 1000-ből származó kínai források említést tesznek egy kaukázusi népcsoportról, amely a távoli keleten él, de semmilyen információval nem szolgálnak arról, hogyan és miért kerültek ide.
1. Az indus-völgyi civilizáció eltűnése
India legősibb civilizációja Nyugat-Indiától egészen Afganisztánig terjedt, népessége pedig elérte az 5 milliót. A fejlett bronzkori kultúra bonyolult szennyvízelvezető rendszerrel és tökéletesen kivitelezett fürdőkkel rendelkezett. Eddig nem találtak hadseregre, rabszolgákra, konfliktusokra vagy egyéb, a többi ókori civilizációra jellemző ismertetőjegyekre utaló régészeti bizonyítékokat. Senki nem tudja, hová tűntek.
OSZD MEG másokkal is!