Állítólag minden ember képes kapcsolatba lépni az elhunytakkal a tudatalattija segítségével, ha kellően mélyen meditál, vagy álmodik.
A túlvilággal való kapcsolatfelvétel az emberiség mindig is megfejtetlen rejtélye volt. Soha senki nem találta még meg, hogy a túlvilág pontosan hol helyezkedik el. Sem a fizikai térben, sem pedig a szellem síkon.
Bár a kutatók azt gondolják, talán egy párhuzamos idősík, vagy dimenzió lehet, mely időnként összeér a miénkkel, valójában a tudomány számára egyelőre fehér folt az egész túlvilág kérdéskör.
Halott látók
Mivel nem tudjuk, hol keressük, ezért a legtöbb ember nem is találja, nem képes felvenni a kapcsolatot a halottakkal.
Csak az úgynevezett halott látó médiumok képesek arra, hogy meglássák a nem látható dolgokat. Ők képesek a kapcsolatteremtésre, és olyan dolgokat is elárulni az elhunytakról, amiket csak ő, és a hozzátartozója tudhatott.
Sokszor éppen ezért szokott az terjedni a médiumokról, hogy valóban látják, érzékelik a láthatatlant.
A halott látók egyfajta transz állapotba esnek kapcsolat felvétel során, de vannak, akik meditáció útján kommunikálnak a szellemekkel.
Ebben a mély meditációs állapotban csak kevés ember tud meglenni, vagy egyáltalán eljutni oda. Nagy koncentrációra van szükség, de egyes kutatások szerint olykor tudatalattinkkal mi, átlagemberek is képesek vagyunk felvenni a kapcsolatot egy-egy pillanatra a túlvilággal.
Álmok és a túlvilág
Biztosan neked is voltak már olyan élményeid, amikor azt álmodtad, hogy meglátogatott téged egy rég elhunyt szeretted. Ilyenkor rendszerint mondott, vagy tett valamit, ami később igazolt egy jövőbeli eseményt.
Az ilyen, és ehhez hasonló álmok egyes álomkutatók szerint valójában nem is álmok, hanem emlékek.
Emlékek, méghozzá egy nem sokkal azelőtt bekövetkező esemény lenyomatai. Vagyis álmunkban, ha elég mélyen alszunk, egy másik tudati síkba lépünk át, abba a síkba, ahol az elhunyt lelkek is bolyonganak.
Azt már régebbi kutatások is sejtették, hogy a lelkünk, pontosabban tudatunk képes elhagyni álom során a testünket, de arra senki sem gondolt, hogy ilyenkor talán pont abba a síkba távozunk, ahová majd akkor kerülünk, ha meghalunk.
Sőt, egyes vadabb elképzelések szerint még az sem kizárt, hogy a világunkban látható szellem jelenségek is ugyanebből fakadnak. Vagyis egy másik síkon létező világban valaki álomba merül, majd tudatának árnyékképe itt köt ki rövid időre a mi világunkban, szellemként.
Az álmok világa mind a mai napig megfejtetlen, és bár a tudomány egyre többet tud meg arról az időszakról, amikor agyunk is pihen, de még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Vajon tényleg csak azért álmodunk, hogy az agyunk pihenhessen? Vagy az álmoknak van valami felsőbb célja, magasztosabb értelme, netán jelentése?