A csillagászok és szakemberek olyan mintázatokat találtak a kozmikus háttérsugárzásban, mely a jelenlegi univerzum ősrobbanás előtti állapotának lenyomata lehet.
A kutatók és a csillagászok már régóta sejtik, hogy az ősrobbanás előtt nem lehetett egy légüres tér a mostani világegyetem helyén.
Ha a Nagy bumm előtt minden egyetlen pontba volt sűrűsödve, így a tér, az idő, és a fény, meg az anyag is, akkor is lennie kellett valaminek a ponton kívül.
Főleg azért, mert valaminek be kellett indítania az ősrobbanás folyamatát, mert a láncreakciónak valahol el kellett kezdődnie, mely kiválthatta a világtörténelem legnagyobb kozmikus robbanását. Épp ezért biztosak egyre többen abban, hogy az ősrobbanás előtti világban is volt valami, és nem csak a semmi, tér nélküli „üresség” foglalt helyet mindenhol.
Feltételezik, hogy az ősrobbanás előtti világegyetem antianyagból állhatott, és talán ez válthatta ki a csillagközi robbanást, és a jelenlegi világegyetem tágulását.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban néhány éve megtalálták az ősrobbanás nyomait. A tudósoknak ez óriási előrelépés volt, mert igazolttá vált az ősrobbanás, mint lehetséges modell a világ keletkezésére.
Kimutatták ugyanis azoknak a gravitációs hullámoknak a hatásait, amelyek az univerzum kezdeti, hirtelen felfúvódása, az úgynevezett infláció során keletkeztek. Ezt tovább kutatták, és próbáltak még alaposabb méréseket végrehajtani, hátha kiderül valami.
Így is lett: nem sokkal később megtalálták annak az univerzumnak a nyomait, amely még az ősrobbanás előtt létezett. Gyakorlatilag ez lehetett az előző világegyetem, ami a miénk előtt létezett.
Ez a felfedezés egyszerre volt meghökkentő, és izgalmas. Ez ugyanis azt jelentette, hogy a mi világunk már nem az első világ, hanem ki tudja hányadik.
Régóta sejtik már, hogy az ősrobbanás, melyet mi a világ keletkezéseként ismerünk, valójában nem az első ősrobbanás volt. Az egész egy folyamat része. Mint amikor újraindítjuk a számítógépet, és az elkezd bebootolni.
Azt nem tudni, hogy a jelenlegi világunk hanyadik, de azt sejteni lehet, hogy nem az első. Az előző univerzum egyes anyagmaradványai ugyanis ott vannak a kozmikus háttérsugárzásban. A kozmikus háttérsugárzásban még ma is vannak olyan anomáliák, melyeket nem lehet megmagyarázni semmivel, egyes csillagászok szerint ezek is arra utalnak, hogy talán nem is ami világunk részei voltak korábban.
Feltehetően egy örökkön át tartó körforgás része ez az egész. Az univerzum egyetlen pontból egy robbanás által elkezd egyre tágulni, majd mikor eléggé kitágult, hirtelen visszaroskad önmagába, egyetlen szingularitási pontba, majd minden kezdődik elölről.
A folyamat rengetegszer mert végbe, mintha valamiféle ismétlődés lenne. Már az is felvetődött egyes elméleti kutatókban, hogy talán ez is egy jel lehet arra vonatkozóan, hogy szimulált világban élünk.
Ha ugyanis ez a folyamat állandóan ismétlődik, az egy szabályszerűségre utal, valami olyan parancsra, ami újra és újra ugyanúgy lezajlik és végbemegy.
Mintha az univerzum javítaná önmagát, és minden egyes összeroskadással és ősrobbanással a világegyetem egy új, javított verziója jelenne meg.
Az elképzelések ugyan még nem nyertek bizonyítást, de a kozmikus háttérsugárzásból kihámozott jelek nyomán, és egyes elméleti törvényszerűségekből logikus lehet ez a nagyon felkavaró következtetés.
És ne feledjük azt sem, hogy a legelső ősrobbanást is ki kellett váltania valaminek, amiről még fogalmunk sincs, hogy mi, vagy ki lehetett…
OSZD MEG másokkal is!