Max Planck naprendszerkutató intézet fedezte fel a valaha látott leggömbölyűbb égitestet. A felfedezett Kepler 11145123 lassan forgó csillag, amely a Földtől több mint ötezer fényévre található.
Köztudott, hogy egyetlen égitest sem teljesen gömb alakú. Ez több tényezőnek, többek között a dőlési szögüknek, és a forgási sebességüknek köszönhető.
Megfigyelték, hogy minél gyorsabban forog a tengelye körül egy bolygó, annál oválisabb, laposabb alakja van a sarkoknál.
A Föld is különleges, nem teljesen gömb alakkal rendelkezik. Méghozzá geoid alakkal, ami azt jelenti, hogy a sarkoknál szintén a forgás miatt benyomódik a felszíne.
Az űrben valaha látott eddigi leggömbölyűbb alakzatot fedezték fel, melyet Kepler 11145123 névre kereszteltek el. Bár a név nem valami fülbemászó, a jövőben sokat hallhatunk róla, mert több ízben megkísérlik majd a jövőben vizsgálni az égitestet.
A csillag körülbelül 1,5 millió kilométeres sugárral rendelkezik, ezzel kétszer akkora, mint a Napunk.
A sarkoktól a csillag középpontjáig mért sugara csak 1,5 kilométerrel tér el egyenlítői rádiuszától. A csillag hatalmas, hárommillió kilométeres átmérőjéhez képest ez az eltérés meglepően kicsi.
A csillagoknál a centrifugális erő is eléggé nagy befolyásoló erő, ezért sokszor ezek az égitestek sem gömb alakúak.
Ez viszont annyira tökéletes, hogy majdnem teljesen gömb alakú. Soha ilyen csillagot nem láttak még azelőtt, ezért ez egy ritka különlegesség, amiből nem túl sok van az univerzumban.
A tudósok leírása, és elmondása szerint gyönyörű látványt nyújtana, ha egy csillagközi űrhajóval odautaznánk a Kepler 11145123 közvetlen közelébe.
Feltehetően kékes fényt bocsájtana ki, és óriási lenne, mely beragyogná a fekete űr csillagterét.