Nem csak arról van szó, hogy onnan származhat a Földi élet, de ott is szaporodott el eredetileg az emberiség elődjének számító humanoid faj.
Talán nem véletlen, hogy az ember visszavágyik a Marsra, és a kezdetek kezdete óta úgy tekintünk rá, mint egy jövőbeli otthonunkra. Ugyanis nem tudjuk, de mindig is az otthonunk volt. Mégpedig az igazi otthonunk, ahol az emberiség elődje eredetileg kialakult.
Talán nem véletlen, hogy az ember visszavágyik a Marsra, és a kezdetek kezdete óta úgy tekintünk rá, mint egy jövőbeli otthonunkra. Ugyanis nem tudjuk, de mindig is az otthonunk volt. Mégpedig az igazi otthonunk, ahol az emberiség elődje eredetileg kialakult.
Az élet a Marson kezdődhetett, és onnan érkezett a Földre. Ez a tudományos elmélet már régóta kering a csillagászok, asztrobiológusok körében.
Ezen elmélet szerint az élethez szükséges molekulák, köztük a genetikai információt hordozó RNS nagyobb valószínűséggel jöhettek létre az ősi, még vizes és meleg Marson.
Innen kerültek át valahogy a Földre, méghozzá egy hatalmas aszteroida becsapódás során, melynek következtében a Marsról nagy mennyiségű kőzetanyag lökődött ki az űrbe, a Föld felé.
Ezek végül az ősi, még formálódó Földbe csapódtak, és beindultak a kémiai folyamatok, melyek az élet megszületéséhez vezethettek. A bórt és molibdént tartalmazó ásványok kulcsfontosságúak az élet kezdetét jelentő molekulák atomjainak összekapcsolódásához. Ilyenekből pedig rengeteg található a Marson.
Azt tartják, bórásványokból a Földön nem volt elegendő mennyiségű, a molibdénásványok pedig nem a megfelelő kémiai formában fordultak elő.
Azonban egyes kutatók még ennél is továbbmentek, és azt állítják, hogy az emberi lény a Marsról származik. Méghozzá úgy, hogy az ősi Marson fejlődtünk ki egy ismeretlen fajból, és csak később telepítettek át minket a Földre, de az is lehet, hogy mi maguktól jöttünk.
Ez utóbbi nehéz elképzelni, de erre is van egy érdekes magyarázat. Eszerint az emberiség elődjének számító humanoid faj túlélt egy marsi kataklizmát. Ez lehetett az az időszak, amikor a Mars elvesztette a légkörét, és élhetetlenné vált.
Egy kisebb anyahajóval, és különböző mentőkapszulák által a Föld felé lőttük ki magunkat, mert tudtuk, hogy ott is megindult az élet fejlődése. Úgy tekintetünk rá, mint most a Földi ember a Marsra, egyfajta ígéretre egy új otthonként.
Azonban mikor megérkeztünk a Földre, visszasüllyedtünk a kőkorszaki szintre. Ekkor tájt következett be a Földön is az az evolúciós robbanás, melynek során az emberiség fejlődni kezdett, állítólag a majomból.
Ez azonban nem teljesen igaz ezen felvetés szerint, ugyanis a Marsról érkező humanoid emberelődök voltak azok, akik keresztezték magukat a majmokkal. A saját genetikai kódjuk ugyanis nem volt megfelelően kompatibilis a földi létformákkal, ezért nehezen alkalmazkodtak a bolygó környezetéhez.
Ez azt jelentette, hogy idővel a marsi emberelődök kora lejárt, a faj kihalt, és csak az utód hibridek maradtak hátra, melyekből kialakult később a neandervölgyi ember, a homo habilis, és a homo sapiens sapiens, azaz a modern ember.
Ezt bizonyíthatja, hogy az emberi genetikai kódban a mai napit találnak olyan elemeket, olyan szekvenciákat, melyek egyetlen földi élőlény genetikai kódjában sem találhatóak meg.
Érdemes feltenni tehát a kérdést: mi van, ha azért tekintünk újra lehetséges otthonunkként a Marsra, mert génjeink odahúznak, és visszavágyunk ősi bölcsőnkbe?
OSZD MEG másokkal is!