Viszont legjobb esetben is még több mint egy évtizedet kell rá várnunk, hogy kiderüljön.
Bill Nye ma az egyik legismertebb csillagász a világon.
A Boeing korábbi mérnökét és a Cornell Egyetem professzorát akkor ismerte meg a világ, amikor 1993-ban elindult a PBS-en a Bill Nye the Science Guy (Bill Nye, a tudós fickó) című műsora, ami szórakoztató és közérthető formában tárta a tévénézők elé a legkülönbözőbb tudományos témákat. Nye most a The Planetary Society (Bolygótársaság) nevű nonprofit szervezet vezérigazgatója, aminek célja az űrkutatás és a csillagászat népszerűsítése és előmozdítása.
A Politico nemrég annak kapcsán szólaltatta meg a kutatót, hogy a NASA 2,7 milliárd dolláros költségvetést kért bolygókutatásra a 2011-es fiskális évre, Nye pedig örömmel kifejtette, miért feltétlenül szükséges megadni az űrügynökségnek ezt a támogatást.
„Ha az élet a Marson alakult ki, akkor elég különleges, de nem őrült gondolat azt feltételezni, hogy a marsiak leszármazottai vagyunk” – nyilatkozta Nye, aki azt is hozzátette: „Ha így nézzük, ez nem olyan sok pénz”.
A dolog hátteréről annyit érdemes tudni, hogy a NASA költségvetését régóta komoly politikai és társadalmi viták övezik, sokan gondolják ugyanis, hogy nem kéne évente amerikai adófizetők dollármilliárdjaival tömni az űrügynökséget, miközben van elég bajunk itt, a Földön is.
Nye ezzel természetesen nem ért egyet, szerinte a NASA a legerősebb amerikai brand, aminek munkáját világszerte elismerik. A Mars 2020 küldetés ráadásul nem csak a NASA, de az egész emberiség szempontjából sorsfordító lehet, hiszen ez lesz az első eleme annak a küldetéssorozatnak, amelynek keretében a történelem során először marsi mintákat hoznak vissza a Földre.
Az összesen négy ütemből álló, a NASA és az ESA (Európai Űrügynökség) kooperációjában megvalósuló Mars Sample Return Project a tervek szerint 2032-re érhet véget, és akár egészen újfajta felfedezésekkel is szolgálhat az élet eredetéről.
Az elmúlt évek tudományos felfedezései alapján egyre több csillagász gondolja, hogy megalapozott az a feltevés, hogy a Marson élet nyomaira bukkanhatunk. Ha pedig így van, akkor azt sem lehet kizárni, hogy az élet csírái a vörös bolygóról kerültek a Földre évmilliókkal ezelőtt.
A vállalkozás viszont nem csak rendkívül bonyolult, de egyesek szerint kifejezetten kockázatos is. Ahogy korábban mi is írtunk róla, a csillagászok egy része úgy véli, hogy marsi mintákat hozni a Földre nagyfokú felelőtlenség, ami az egész emberiséget veszélybe sodorhatja.
Nye erre is kitért a Politicónak adott interjúban, mondván, a szakemberek felkészültek erre, de az aszteroidákról származó minták tapasztalatai alapján amúgy is kevés az esély rá, hogy bármilyen veszélyes dolgot hurcolnánk be a Marsról.
A NASA-nak egyébként nem a Mars-expedíció finanszírozása az egyetlen terve 2021-re, több másik izgalmas küldetés szervezése is a küszöbön áll. Ezek közül kettő a Vénuszt, egy a Jupiter Ió holdját, egy pedig a Tritont, a Neptunusz holdját célozná, ahol a kutatók szintén jó esélyeket látnak arra, hogy kialakulhatott rajta élet.
OSZD MEG másokkal is!
Forrás: raketa.hu