A világ népesedési kilátásai brutálisan aggasztóak!

2018. december 6., csütörtök




A népesség számának és arányának várható változása kontinensenként 2017-2100 között (zárójelben a népesség száma, millió fő)

Afrika az egyetlen kontinens, ahol várhatóan a lakosság aránya a világ népességéhez képest folyamatosan nőni fog.

Nem tudjuk pontosan a jövő, hosszú távú demográfiai folyamatait, mivel ezt nagyon sok tényező befolyásolhatja.

A jelenlegi demográfiai ismeretek alapján az látható, hogy Afrika és Dél-Délkelet-Ázsia egyes országait a túlnépesedés fenyegeti. Afrika népessége növekszik a leggyorsabban, már túllépte az egymilliárdot (2010), s néhány évtized alatt meg is duplázódhat. Ez jelentős nemzetközi vándorlást is elindíthat. A világ népszaporulatának 95 százalékát a fejlődő országok adják.

Várható, hogy tovább nő az „Észak és Dél” országai (az öregedő és fiatalodó népességű országok) közötti demográfiai szakadék. A fejlett országokban csökken a születések száma, növekszik az életkor, elöregedik a népesség.

Valamennyien napról napra fel- és kihasználjuk a természet adta lehetőségeket. 

Ezt a tevékenységet az ún. ökológiai lábnyommal szoktuk jellemezni, s segítségével jól számszerűsíthető, hogy az emberiség mekkora hatással van Földünkre. 

Az, hogy egy ország lakossága átlagosan mekkora méretű lábnyommal jellemezhető, az leginkább lakosság életszínvonalán mérhető. 

Az ökológiai lábnyom leegyszerűsítve az a föld- és vízterület, amelyre az emberiségnek és életszínvonalának fenntartásához szükség lenne. A fogalom egy hektárban megadott érték, melynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat.

Egy ország ökológiai lábnyomát a népességének mérete, egy lakójának fogyasztása, illetve a fogyasztott javak és szolgáltatások előállításának erőforrás igénye határozza meg.

A népességszám növekedésével az egy főre jutó felhasználható földterület a 20. század eleji öt hektárról 2003-ra 1,8 hektárra csökkent. Ezzel ellentétben az egy emberre jutó átlagos ökológiai lábnyom viszont 2,2 hektárra növekedett, ami 0,4 hektárral meghaladta a rendelkezésre álló tényleges földterületet.

Olyan gyorsuló ütemben használjuk ki a természet erőforrásait, amellyel a természet regenerálódó képessége nem képes lépést tartani. 

Ez a növekvő nyomás az élőhelyek pusztulásához, leromlásához vezet, és a biológiai sokféleség pusztítását eredményezi. 

OSZD MEG másokkal is!


Megtekintések száma: 27267





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet