Lelkünk mélyén dédelgetett, rejtegetett sérelmeinket, bántalmainkat a megélt élethelyzeteinkben, tudat alatt, teljesen észrevétlenül adjuk tovább egymásnak, úgy, mint egy fertőző betegséget.
Pont, mint az „add tovább” játékban.
A játék addig megy, amíg valaki tudatosan meg nem áll és nem néz bele a saját szennyesébe, a belső lelki szemetesládájába.
Ha nem kezdünk el lomtalanítani magunkban, akkor életünk terhei egyre nehézkesebbé válnak a sok felhalmozott haszontalan szeméttől.
Ez a belső rendetlenség folyamatosan meg fog teremtődni az életünkben, és ezt adjuk tovább a világnak.
OSZD MEG másokkal is!