Kíváncsi vagy, milyen lesz bolygónk földrajza 250 millió év távlatában?
Minden bizonnyal aligha akad olyan ember, aki ne tudná, hol helyezkedik el Afrika, vagy hol terül el a nagy amerikai kontinens. A kisebb földrészekkel már egyek gondban vannak, így talán nem mindenki tudná megmondani, hol van Japán, vagy a Seychelles-szigetek, azonban abban egyetérthetünk, hogy a Föld arcát nagyon sokan felismernék.
De vajon meddig marad így a bolygónk arca? Egyáltalán, így marad? A válasz természetesen az, hogy nem. A Föld kőzetlemezei folyamatosan mozognak, egymással surlódnak, ütköznek és vándorolnak.
Igaz, ezek a vándorlási folyamatok nagyon lassan zajlanak, és évmilliókban mérhetőek. Míg egyes folyamatok rendkívül lassan mennek végbe, addig vannak olyan geológiai folyamatok, melyek jóval szaporábbnak tűnnek.
Ilyen Ausztrália kontinensének vándorlása, mely minden évben centimétereket vándorol egyre délebbre.
A legutóbbi, 1994-es kiigazítás óta már másfél méterrel arrébb van a tektonikus lemezek lassú mozgása miatt évente 7 centiméternyit elmozduló kontinens.
Egy videó keretében kiszámolták, hogy melyik kontinens, és kőzetlemez merre fog vándorolni az elkövetkező évmilliók alatt. Ennek alapján határozták meg, hogy hogyan is fog kinézni Földünk arca 100 millió év távlatában, a messzi jövőben.
A videón 200 millió évvel ezelőttről indul az idővonal, és lassan mutatja be, hogyan alakultak ki a ma látható kontinensek a felszínen.
8:20-nál azonban már napjainkban járunk, és elkezdi bemutatni a jövőt, hogy hogyan is fog kinézni minden, sok millió év múlva. Afrika előbb vagy utóbb lassan, de biztosan össze fog olvadni Európával, és egy hatalmas szuperkontinenst fog létrehozni.
Később Amerika is össze fog olvadni ezzel a hatalmas masszával, és létrejöhet az az állapot, ami az ősidőkben is megvolt, vagyis amikor a Föld egyetlen hatalmas nagy szárazföldi szuperkontinenset fog magába foglalni.
Pangaea Proxima – így fogják nevezni azt a 250 millió év múlva összeálló jövőbeli szuperkontinenst, mely az egész Földet behálózza majd.
Valószínűnek látszik ugyanis, hogy az Atlanti-óceán szélesedése során végül egy szubdukciós zóna fog kialakulni az óceánnak a keleti, vagy a nyugati peremén, és az óceáni aljzat a szárazföldi kontinens alá bukik.
Az óceán elkezd összezsugorodni. Néhány tíz millió évvel később az amerikai kontinensek összeütköznek a már korábban összeolvadt Euroafrikai kontinenssel, aminek eredményeképpen itt is kialakul az ütközési zónában egy hatalmas hegységlánc.
Ennek következtében a Föld szárazföldjei ismét összekapcsolódnak egyetlen hatalmas szuperkontinenst alkotva.