​Alaposan megfertőzi a koronavírus a nyelvet is

2020. május 5., kedd




Érdekes dolgok láttak napvilágot.

Kilapítani a görbét, operatívtörzs-nézés, koronanapló. Olyan kifejezések, melyeknek fél éve a legtöbbünk számára még aligha lett volna értelme, mára azonban a szókincsünk részévé váltak. A koronavírus-járvány életünk minden területére hatást gyakorol: így arra is, ahogyan beszélünk. Hogy aztán a szókincsünkbe most beépülő új szavak tartósan a nyelv részévé válnak-e, vagy a krízis lecsengésével kikopnak onnan, idővel kiderül. A történelmi tapasztalatok mindkettőre nyújtanak példát.

Az Oxford angol szótár online változatát szerkesztő szakemberek még április elején megvizsgálták, hogyan alakult a koronavírus szó említésének gyakorisága tavaly december és idén március között. Eredményeik összecsengenek mindennapi tapasztalatainkkal: míg a világjárványt okozó betegség nevét 2020 előtt szinte csak tudományos körökben ismerték, mostanra a közbeszédet meghatározó kifejezéssé vált. Az a három téma – a klímaváltozás, a brexit, és az impeachment –, ami 2019 végén az említési gyakoriság alapján meghatározta a globális diskurzust, idén márciusra alaposan visszaszorult az aktívan használt nyelvben. De úgy tűnik, nem csak a globális felmelegedés, illetve a brit meg az amerikai politika nem érdekli az embereket: márciusra a koronavírusról többen beszéltek, mint az időről – márpedig a time a legtöbbször használt angol szó.

Az Oxford szótár nyelvészei azt is tanulmányozták, hogyan változott a 20 leggyakrabban használt szó idén január és március között.

A 20 szóból januárban 8, februárban 14, márciusban pedig mind a 20 a koronavírussal összefüggő kifejezés volt.

E mellett jól látható tendencia az is, hogy az egészségügyi helyett e szavak egyre nagyobb hányada a járvány társadalmi-politikai vonatkozásaira reflektál: a januárban a top 20-ban lévő influenzaszerű, kitörés, és SARS szavak már februárra vagy nem szerepeltek a legtöbbet emlegetett kifejezések között, vagy hátrébb szorultak a listán; helyüket olyan szavak vették át, mint az önkéntes izoláció, társadalmi távolságtartás, elhalasztani, kézfertőtlenítő-szer.

Hogy a jelentős társadalmi változások markáns nyelvi átalakulást idéznek elő, nyelvészeti közhely. Az már más kérdés, hogy azok a kifejezések, amelyek egy-egy háború, járvány vagy bármilyen egyéb, sokakat foglalkoztató katasztrófa hatására bekerülnek a nyelvbe, hosszú távon is annak részévé válnak-e. Történelmi tapasztalatok alapján mindkettőre akadnak példák.



Mi köze a spamnek a második világháborúhoz?

A Nagy-Britanniában a XVIII. század második felében kibontakozó ipari forradalom addig nem látott léptékű társadalmi átalakulást eredményezett. A gőzgép feltalálásával elindult az ipar gépesítése, a gyarmatosításnak köszönhetően kialakultak a pénzpiacok, és megkezdődött a tőkefelhalmozás, mindezek mellett pedig jelentős tudományos forradalom is zajlott. E folyamatok máig ható nyomot hagytak az angol nyelven: új szavak tömkelege keletkezett. Rengeteg egyéb mellett a következő kifejezések mind ekkor jöttek létre:

zabpehely

vermut

fehérnemű

tollaslabda

rögbi

maraton

mentőautó

aszpirin

leukémia

klausztrofóbia

Ebből a rövid listából is látszik, hogy új szavak elsősorban az étkezés, öltözködés, szabadidős tevékenységek, valamint az orvostudomány és pszichológia témakörében keletkeztek – ezeken a területeken volt ugyanis a leglátványosabb az ipari forradalom okozta átalakulás.

1918-ban, amikor az első világháború véget ért, 524 új szó lett az angol szókincs része: 333 az Oxford szótárba, 191 pedig annak amerikai párjába, a Merriam-Websterbe került be. E szavak többsége katonai, vagy harcászati kifejezés, mint például a dögcédula, a baráti tűz vagy a rohamosztagos.

Vannak olyanok, amik a korszakban még kizárólag katonai vonatkozással bírtak, ma azonban már szélesebb értelemben használjuk őket: az interjú eredetileg csak a katonai toborzásokra jelentkezők meghallgatását jelentette.

Mindemellett számos, a korszak társadalmi változásaira reflektáló szót is találunk a listán. A mikroklíma, szürrealizmus, introvertált, extrovertált és a klimax mind ekkor kerültek az angolba – mint ahogy a blabla is. Utóbbi kialakulása annak a – jelenleg nekünk is ismerős – tapasztalatnak köszönhető, hogy krízishelyzetben egy idő után a valódi tartalommal bíró kommunikáció helyét a semmitmondó csevegések veszik át.

Az elsőhöz hasonlóan a második világháború is számos szóval gazdagította az angol nyelvet. Ekkor keletkezett például a spam kifejezés – méghozzá a spiced ham (azaz fűszeres sonka) szavak első, illetve utolsó két betűjének összeolvadásából. Ez a húsfajta népszerű étel volt a háborús Nagy-Britanniában, mert nagyon hosszú volt a szavatossági ideje – igaz, cserébe tele volt porccal, ami miatt élvezetesnek aligha volt nevezhető. Tulajdonképpen ehetetlen, kényszerűségből fogyasztott hulladék volt – így máris érthető, miért használjuk ma ugyanezt a szót a postafiókunkat elárasztó levélszemétre.

Nyelvészek egyébként megfigyelték, hogy a háborús állapotok növelik a hajlandóságot a katonai zsargon és szleng használatára, valamint a káromkodásra. Előbbinek az az oka, hogy az új és szokatlan dolgokat így a legegyszerűbb a nevükön nevezni, utóbbi funkciója pedig a félelmek oldása és a frusztráció enyhítése.

A második világháborúban a britek a már említett fűszeres sonka mellett gyakran kényszerültek darált húsos pirítóst enni – ennek shit on a shingle (szaros tetőcserép) volt a neve. Ami a katonai zsargont illeti, abból alkalmanként még rövidítéseket is átvettek, mint a Jeep autógyártó: a márkanév a GP betűszóból ered. Ez a general purpose, azaz univerzális rövidítése, amivel a katonaságban a széles körűen használható járműveket jellemezték.

Bár ebben a cikkben eddig főleg arra láttunk példákat, hogy a különféle társadalmi változások nyomán kialakuló új szavak tartósan a nyelv részévé válnak, ennek ellenkezője is gyakran előfordul. A T-sejt például a legtöbbünknek valószínűleg nem sokat mond – pedig a nyolcvanas években tomboló AIDS-járvány alatt tömegek voltak tisztában a jelentésével. Ugyanígy nem valószínű, hogy ma egy szűk körön kívül sokan tudják, hol keressék az O-gyűrűt – 1986-ban azonban amerikaiak milliói tanulták meg ezt a kifejezést, így hívták ugyanis a Challenger űrrepülőgép katasztrófáját okozó tömítőgyűrűt.


Megtekintések száma: 8591





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet