Alig 5 évtizeden belül beszélni fognak a kutyák! A világon elsőként magyar kutatók bizonyították be!

2018. november 14., szerda




A kutya most ott tart, hogy ma már jól el tudja gondolni a cselekvéseit, megért egy csomó szót, van fogalma a szándékairól. És ez még mind semmi...

A kutyám minden szavamat megérti – hányszor hallottuk ezt barátainktól, ismerőseinktől, vagy ha épp a mi családunkban van egy vagy több blöki, saját tapasztalatunk mondatta velünk.

Mindezt most a tudományos kutatás igazolta, méghozzá az ELTE etológiai tanszékének kutatói jóvoltából,

akik a világon elsőként tanulmányozták – ráadásul a legkorszerűbb képalkotó módszerekkel – a kutyák agyának beszédfeldolgozó képességét.

Az eredmények szerint, amelyekről a világ egyik legrangosabb tudományos hetilapja, az amerikai ­Science a napokban kiemelt cikkben számol be, sőt, honlapjukon vezércikket is terveznek hozzá, a kutyának nemcsak az számít, mit mondunk, de az is, hogy hogyan.

A kutatás az etológia tanszék nagy ötletén alapult módszer segítségével vezetett sikerre. Ez a kellően betanított családi kutyákat funkcionális MRI-készülékben vizsgálta. Az ebben mozdulatlanul fekvő kutyák agyát ennek segítségével úgy lehetett vizsgálni, hogy közben a kísérletet végző kutató végig kommunikált az állatokkal, s a berendezés az agyban végbemenő változásokat működés közben tudta követni.

Az eredmények azt mutatták, hogy a kutyák agyában ugyanúgy a bal agyféltekében megy végbe a szavak jelentésének feldolgozása, ahogy az emberében, míg az intonáció értelmezése a jobb agyfélteke dolga.

Ha tehát a kutyát megdicsérik, az állat agyának agytörzsben lévő jutalomközpontja aktiválódik, de csak akkor, ha a szavak jelentése és hanglejtése, hanghordozása is egybevág.

Andics Attila, az ELTE etológia tanszékének és az MTA–ELTE összehasonlító etológia kutatócsoportjának munkatársa, a kutatás vezetője lapunknak elmondta, a szavak feldolgozásását támogató agyi mechanizmus nemcsak az emberi agyra jellemző, de nem is az ember–kutya együttélés elmúlt tízezer éve során alakult ki, hanem az evolúció során már jóval korábban, így vélhetőleg minden emlősnél megtalálható. A kutyák beszédingerekben gazdag környezetben élnek, ennél fogva a szavak jelentésének reprezentációi megjelenhetnek még egy beszédre képtelen, nem főemlős faj agyában is.

Az ember nemcsak el tudja különíteni a beszéd tartalmát és hanglejtését, de integrálni is képes a kétféle információt, amelyek együttesen adják a beszéd értelmét. A magyar kutatók eredményei igazolják, hogy a nagyon hasonló agyi mechanizmusokat használó kutyák is képesek ugyanerre.

Az ELTE kutatói két évvel korábban már vizsgálták az érzelmi töltetű hangok kommunikációját emberek és kutyák között, ahol agyi szinten szintén hasonlóságokra figyeltek fel. A feltűnést keltő izgalmas eredmények a kutatókat értelemszerűen vezették a beszédértés vizsgálatai felé.

Érthető módon más állatot nem lehetett ilyen vizsgálatra bírni, hiszen csak a jól betanított kutyákat lehet hosszú ideig egy MRI-készülék alagútjában vizsgálni anélkül, hogy el ne szökjenek. A tanszék munkatársai két szintfelmérő után kiválogatott 13 családi kutyát tanítottak be arra, hogy mozdulatlanul feküdjenek a készülékben, s mint Andics Attila elmondta, meglepetéssel tapasztalta, hogy a kutyák látható örömmel vettek részt a kísérletben. A kísérlet úgy zajlott, hogy mialatt a készülék mérte a kutyák agyának aktivitását, a tréningmódszer kifejlesztője, Gácsi Márta, a közlemény társszerzője beszélt hozzájuk. Dicsérő szavakat hallhattak dicsérő és semleges hangsúllyal, illetve számukra jelentés nélküli kötőszavakat szintén dicsérő és semleges hanglejtéssel. Azt vizsgálták, mely agyterületek különítik el a jelentéssel bíró szavakat a jelentés nélküliektől, illetve a dicsérő hanghordozást a semlegestől.

Az elemzés során kiderült, az értelmes szavak feldolgozása a bal agyféltekében történik, míg az értelmetlenek esetében nem lehetett megfigyelni különbséget. A bal agyfélteke dominanciája ráadásul független volt az intonációtól. A dicsérő és semleges hanghordozás megkülönböztetése a jobb agyfélteke dolga volt, ami ugyanaz a hallókérgi régió, amelyről a kutatócsoport két éve kimutatta, hogy szerepe van a nem nyelvi, érzelmi töltetet hordozó hangok értelmezésében. Ez azt is jelenti, hogy az intonáció feldolgozása nem beszédspecifikus.

Az eredmények első lépésnek tekinthetők abban az irányban, hogy megértsük, hogyan értelmezik a kutyák az emberi beszédet, de abban is segíthetnek, hogy megértsük, hogyan jelenhettek meg az első szavak az evolúció során. A folytatásban Andics elképzelhetőnek tartja, hogy a különböző nyelvtani elemekre fognak koncentrálni, vagy eltérő személyek beszédének hatását vizsgálják meg. Új módszert találtak arra is, az egyes hangok a kutyák számára mennyi örömteliséget hordoznak.

Az ilyen eredmények kapcsán már nem fognak kiröhögni, ha azt mondom, ötven év múlva a kutyák megszólalnak

– mondja Csányi Vilmos, a tanszék alapítója. Amit a kutyások régóta tudnak és naponta tapasztalnak, meséből, legendából tudományosan igazolt ténnyé válik a korszerű eszközök segítségével sorra igazolt eredmények által – hangsúlyozza a professzor.

Noam Chomsky idei könyvében azon elmélkedik, vajon miért csak nekünk van nyelvünk, miközben az állatok agya is képes viselkedéssel kapcsolatos gondolatok felépítésére, s az azokból kiinduló utasítások mozgatószervekhez való továbbítására. A gondolat a viselkedés végrehajtásáról szól. Amikor a nyelv megjelenik, ez egyre bonyolultabb viselkedéseket fejez ki. Chomsky szerint a bonyolódás 150 ezer évvel ezelőtt érte el csúcspontját, amikor egy mutáció révén megjelent a beszéd. Először ez is cselekvésről szólt, majd egyre elvontabbá vált.

A kutya most ott tart, hogy ma már jól el tudja gondolni a cselekvéseit, megért egy csomó szót, van fogalma a szándékairól.

Amikor a kutyám odahozza a pórázt, hogy vigyem le sétálni, vagy amikor a kabátomat bökdösi egy idegen helyen, hogy már elege van és el akar menni, azt jelzi, már megvan a kommunikációs igénye, csak még hiányzik hozzá a nyelv. Nyugodtan mondhatom, ez már egy fél nyelv – teszi hozzá Csányi Vilmos, aki egyben gratulál volt tanszéke új eredményeihez.

OSZD MEG másokkal is!

Forrás: nol.hu

tudomány technológia az emberiség jövője


Megtekintések száma: 25267





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet