Álombéli képeket nézhetünk, ha a szemünk mozog alvás közben

2015. augusztus 14., péntek

Az alvás egyik jól ismert szakasza, az úgynevezett REM-fázis. Ekkor álmodunk a legintenzívebben. A test nyugalomban van, a végtagok izmai átmenetileg leblokkolnak, a szemek azonban gyors mozgást végeznek mindenféle irányban. De vajon látunk is velük valamit?

[dropcap]A[/dropcap] REM-fázis leírója, Yuval Nir (Tel Aviv-i Egyetem) szerint ekkor szemünk az agyunkban lejátszódó képzeletbeli eseményeket követi nyomon. Ezt az elméletet azonban sokáig nem sikerült konkrét bizonyítékokkal alátámasztani.

Az első kézzelfogható eredményeket egy korábbi kísérlet hozta. A kutatás során olyan embereket vizsgáltak, akik egy rendellenesség miatt (REM Sleep Behavior Disorder, RBD) fizikailag eljátsszák az álombéli jeleneteket.[pullquote]Az eredmények alapján a résztvevők 80 százalékánál a szemmozgás megfeleltethető volt a cselekedeteikkel.[/pullquote]

A probléma ezzel a kísérlettel az volt, hogy a test mozgása a legtöbb esetben pont nem a REM-fázisban következett be, így képtelenség volt messzemenő következtetéseket levonni az eredményekből. Sok kutató egyenesen cáfolta az egész álombéli látással kapcsolatos felvetést, azt mondták, a magzatoknál és a vak embereknél is előfordul gyors szemmozgás, mégsem látnak, így nem követhetnek például objektumokat.

Az elme szeme

Nir és kollégái azonban nem nyugodtak bele a kérdés lezárásába és tovább vizsgálódtak. Olyan epilepsziás betegeket tanulmányoztak, akinek terápiás célból elektródákat ültettek az agyába.

Az elektródák többségét a halántéklebeny középső részébe helyezték, ez az agyterület reagál legerősebben a képi ingerekre. A kutatóknak lehetősége nyílt arra, hogy minden egyes alvó páciensnél negyven idegsejt működését megvizsgálják.Azt találták, hogy az aktivitás negyed másodperccel a szem megmozdulása után csúcsosodott ki. Pontosan ennyi idő telt el akkor is, amikor a résztvevőknek éber állapotban mutattak képeket.

Nagyon valószínű, hogy álombéli képet néztek”– foglalta össze tapasztalatait Nir professzor.

Michael Czisch, a Max Planck Kutatóintézet pszichiátriai részlegének kutatója úgy véli, a vizuális élmények az emlékek alvás közbeni visszajátszásának mellékhatása miatt alakulhatnak ki.

Mivel a tudósok nem ébresztették fel a résztvevőket, így nem derült ki miről is álmodtak. Nir biztos azonban abban, hogy az agy váltogatja a különböző mentális képeket - amikor a szem megmozdul, megváltozik az elmebeli kép is.

Forrás: origo.hu

tudomány

Megtekintések száma: 20532966

Ajánlom a Facebookon