Amerika történetének legnagyobb válságában jött az újabb krízis

2020. június 4., csütörtök




A George Floyd halála miatt kirobbant tiltakozó akciók zavaros fordulatokat vettek, de az egész Amerikára kiterjedő újabb válság okai világosak: a rendszerszintű diszkrimináció és a koronavírus emberéletek tízezreiben és munkahelyek millióiban mérhető pusztítása miatti frusztráció. 

Trump két kézzel kapott az újabb válság után, hogy így adjon lendületet a küszöbön álló elnökválasztási kampánynak.

Ahogy minden spontán tiltakozást, lázadást vagy forradalmat, úgy a George Floyd meggyilkolása (a képi bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy szó sincs „balesetről” vagy „túlkapásról”) miatt az Egyesült Államokban szárba szökkenő utcai megmozdulásokat is lehetetlen egyetlen történetbe beszuszakolni, hiszen a rendőri erőszak miatti tiltakozásba gyorsan beszivárogtak a rendőrség erőszakos fellépését kiprovokálni akaró elemek – szélsőbaloldali antifasiszták vagy az újabb polgárháború szításán munkálkodó Boogaloo-mozgalom milicistái –, a rendőrség sok helyen alkalmazott brutális eszközei, illetve a tüntetőkkel nem szimpatizálók támadásai is összecsapásokba és fosztogatásokba lovalták a tüntetők egy részét.

De közben az általában a békés tiltakozás elfajzásaként bemutatott fosztogatások és vandalizmus több helyen spontán módon, a rendőrség beavatkozása előtt is megjelent. És hogy még kevésbé lehessen megválaszolni a „Most mi történik?”-kérdést, miközben sok helyen a rendőrök nem rendfenntartóként, hanem ellentüntetőként viselkednek, egyes nagyvárosokban a rohamrendőrök és a nemzeti gárdisták egyértelműen kifejezik szolidaritásukat a tiltakozókkal.

AMI BIZTOS, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKAT A TÖRTÉNELME LEGNAGYOBB VÁLSÁGÁNAK TARTOTT KORONAVÍRUS UTÁN (PONTOSABBAN KÖZBEN) EGY ÚJABB, PÉLDÁTLAN KITERJEDÉSŰ ÉS INTENZITÁSÚ KRÍZIS RÁZZA MEG.

Ahogy azt látni fogjuk, a közvélemény nem szereti a zavarbaejtően ellentmondásos, morálisan két- és többértelmű jelenségeket, és hálásan menekül az egyszerű narratív sémák menedékébe, és ezeken az egyszerű sémákon a különböző politikai szereplők a válság kezdetétől fogva gőzerővel dolgoznak. A felháborodás korábbi hasonló megmozdulásokat messze felülmúló intenzitása és kiterjedése azonban meglehetősen jól körülhatárolható okokra vezethető vissza:

az elmúlt hónapok rasszista színezetű gyilkosságai miatt eleve fortyogó felháborodásra,



a feketékkel szembeni rendszerszintű hatósági diszkriminációra,

és a még mindig dúló koronavírus-járvány emberéleteket és emberi egzisztenciákat pusztító hatására.

A legközvetlenebb kiváltó ok maga a minneapolisi rendőr, Derek Chauvin (nomen est omen) tette volt, mely az ürügytől (egy 20 dolláros hamis bankjegy használata) George Floyd kétségbeesett segélykiáltásától a „Hát akkor kelj fel!” cinizmusáig kegyetlenségében simán felér egy Iszlám Állam lefejezős videóval. De Amerika nem csak a minden részletében rögzített kegyetlenségen háborodott fel, hanem a feketék sérelmére elkövetett rendőri kegyetlenség megtörhetetlennek tűnő ciklusosságán is.

Ugyanis az indokolatlan, az egész közösségnek megfélemlítő, véres üzenetet címző rendőri brutalitás mindig is része volt a feketék előbb intézményes, majd a hatóságok által megtűrt elnyomásának.

Az elmúlt hetekben pedig két olyan ügy is borzolta a kedélyeket, melyek kibeszélésére, a tömeges tiltakozásra a járványügyi korlátozások miatt nem igazán volt lehetőség. Georgia államban egy fekete futó, Ahmaud Arbery gyilkosait hagyta futni a helyi rendőrség (azóta egyébként a fajvédő fórumokon a „futó” a „nigger” szinonimájává vált), Louisville-ben például nem csak George Floyd halála miatt vonultak az utcára, hanem Breonna Taylor mentős-ápoló lelövése ellen is tiltakoztak. A 26 éves nőt saját otthonában lőtte agyon a városi rendőrség kábítószerosztályának három nyomozója egy rajtaütésszerű házkutatás során (miközben a vádlottat már a házkutatás előtt elfogták), a rendőrök ellen azonban nem emeltek vádat.


Megtekintések száma: 30324





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet