A betegség eredete egészen 45 millió évig nyúlik vissza a múltban, és úgy tűnik, megtalálták a pontos forrását.
Áttörést értek el a kutatók a leukémia kórtörténelmének előzményeiben. Ugyanis úgy néz ki, megtalálták a forrást, azt az állatfajt, amelyben eredetileg először kialakult a betegség.
A leukémia az egyik legalattomosabb rosszindulatú betegség. Nem csak azért ennyire súlyos, mert gyakorlatilag nincs rá hatékony kezelés, hanem mert kisgyermekeket is érint, sőt, igen gyakran alakul ki fiatal korban, akár csecsemőknél is.
Éppen ezért az orvostudomány számára már évtizedek óta nagyon fontos, hogy ráleljenek a megoldásra, és hogy mivel lehetne gyógyítani. Ma már látni az alagút végét, és vannak ígéretes próbálkozások, de még nem elég hatékonyak a jövő kezelései.
A kutatók több éve belefogtak egy olyan kutatásba, mely azt hivatott kideríteni, pontosan honnan eredhetett a leukémia. Ugyanis ennek a megfejtése komoly fegyvert adhatna az orvosok kezébe, hiszen ha ismerjük az ellenségünket, könnyebben látjuk a gyenge pontjait.
Egy most publikált brit kutatás szerint vérrákot okozó vírust találtak ősi DNS-mintákban, s ez a felfedezés a betegség új kezeléséhez vezethet.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ráleltek a retrovírusok hiányzó láncszemére. Egy 45 millió éves kövületben találtak rá azokra a nyomokra, melyek a leukémia legelső ismert jelei lehetnek.
A tudósok régóta tudják, hogy a deltaretrovírusok ősidők óta fertőzik az emberiséget. Ám mivel ezeknek a vírusoknak nem volt nyoma a kövületekben, eredetük mélyebb gyökere egészen idáig rejtély maradt.
A mostani felfedezés alapján kiderült, hogy a denevérekben jelenhetett meg először a leukémia, mint olyan, mely később az embert is elkezdte „fertőzni”.
Az egyelőre egy újabb kérdést vetett fel, hogy miért pont a denevérekben alakult ki először, de a kutatók azon vannak, hogy a végére járjanak ennek a rejtélynek is.
A mostani felfedezéssel komoly előrelépést tettek annak érdekében, hogy fel tudják teljes mértékben térképezni a leukémia idővonalát, és jellemzőit, így egy virtuális genetikai térképet is létrehozhatnak, ami új, sokkal hatékonyabb kezelések alapja lehet.
„Ezt a felfedezést arra is fel lehet használni, hogy átlássuk, milyen mechanizmusokat fejlesztettek ki az emlősök ezekkel a vírusokkal szemben” – nyilatkozta a felfedezésben résztvevő egyik szakember.
Vagyis akár egy új gyógymódot is ki tudunk alakítani a most kapott információk alapján. A denevérek ugyanis nem pusztultak ki az évmilliók során, sőt, napjainkra csökkent náluk a daganatos megbetegedések aránya.
Létezik egy másik faj, a Tasmán ördög, mely evolúciós szintet volt képes néhány év alatt lépni, hogy a szervezete leküzdje a rákot. Jelenleg ezt az állatot is sok kutatócsoport tanulmányozza, ugyanis ha rájönnek, hogyan fejlesztett ki természetes védelmet a rákkal szemben, egy napon talán mi is meg tudjuk oldani.