Elképesztő felfedezést tettek orvos biológusok, akik egy olyan idegsejt típust találtak, mely komoly szerepet játszik az agysérülések kijavításában.
A Semmelweis Egyetem kutatói találtak rá egy érdekes idegsejtre, melyről eleinte nem is gyanították, hogy egy eddig soha nem látott, teljesen új típusú sejt.
Azonban a hosszas vizsgálatok végül rávilágítottak arra, hogy egy új idegsejt típusról van szó, mely arra szolgál, hogy egy adott célterület felé irányítsa az újonnan képződő sejteket.
A felfedezés nem csak egyedülálló, de ráadásul magyar kutatók sikere. A kutatók az elemzések keretében megfigyelték ezeket a sejteket, és rájöttek arra, hogy ezek alagutakat fúrnak az agyban, amiken keresztül az új idegsejtek eljutnak az adott célterületre.
Persze nem kell megijedni, ezek az alagutak nagyon kisméretűek, gyakorlatilag a sejtek szintjén létező apró kis lukak, melyek később fel is szívódnak.
Ez a szokatlan viselkedésmód egyébként nem teljesen egyedülálló, ugyanis megfigyeltek már hasonló folyamatokat rákos sejtek esetében is. Az akkori vizsgálatok alapján az derült ugyanis ki, hogy a rákos sejteknek ez az egyik fegyvere, és így képesek tovább terjedni.
Az emberi agy regenerációs képessége a test más szöveteihez képest kicsi, azonban ma már közismert, hogy kevés helyen és korlátozott számban ugyan, de születnek benne új idegsejtek. Ezek a sejtek miután megszülettek, rendeltetési helyükre vándorolnak.
A Semmelweis Egyetem kutatói ezt a különleges helyváltoztatást kutatják.
A patkányok szaglórendszerében kísérleteztek, ugyanis itt az agykamrák falában viszonylag nagy mennyiségben születnek új idegsejtek, amelyek a megfigyelések szerint különleges, előre „kivájt” alagutakban jutnak el a megfelelő helyekre.
Azt, hogy a sejtek eljussanak a megfelelő helyre, egy teljesen új, eddig soha nem látott idegsejt készíti elő, és segíti.
Az egész úgy játszódik le, hogy ez az idegsejt típus hagymaszerűen vonja be az alagutat, mely útvonalként szolgál, hogy az alagút ne omoljon össze, és maga a sejtvándorlási folyamat se akadjon meg.
Ráadásul a korábbi kutatások nemcsak, hogy nem mutatták ki ezen idegsejtek jelenlétét, mivel nem fedezték akkor még fel őket, de az is kiderült, hogy rengeteg van belőle az agyunkban.
Ezek az idegsejtek a gyakorlati feladatokban nem vesznek részt, és az agy többi folyamatai alól is kivonják magukat.
Ugyanakkor készenlétben vannak, és agyunk mozgósítja is őket, amikor azt sérülés éri.
Ilyenkor ugyanis a gyorsan megszülető idegsejtek nagy sebességgel tudnak eljutni a sérülés helyére, hogy az agy regenerálódni tudjon.
Kimutatták, hogy az azonosított, speciális idegsejt típus különösen nagy számban van jelen emberi magzatokban, és arra is fény derült, hogy az emberi szaglórendszerben még idős korban is megtalálhatók.
Óriási jelentősége van a tudományos felfedezésnek, ugyanis ha rájönnek arra, hogyan lehet ezt a folyamatot végigjátszani, reprodukálni, vagy sokkal nagyobb sebességre felgyorsítani, akkor agysérüléseket elszenvedett emberek agya építhető fel csupán napok, vagy órák alatt.