Az állatvilág már az armageddonra készül
Az állatvilág már az armageddonra készül
Az utolsó nagy tömeges kihalási hullám – a- dinoszauruszok meteorit okozta kihalását nem számítva - közel 250 millió évvel ezelőtt söpört végig a bolygón. Akkor szinte minden élőlény eltűnt a Földről, még a növények és a puhatestűek jelentős része is. A kutatók szerint a hatodik kihalási hullám közepén tartunk. Hamarosan újabb armageddon söpör végig a földi ökoszisztémán?
A legújabb kutatások alapján a kutatók és a szakemberek mind ugyanazon a véleményen vannak: egy tömeges fajkihalási hullám kellős közepén tartunk. Ami azonban ennél is megdöbbentőbb, az az, hogy
ezúttal nem egy aszteroidabecsapódás, a pusztító vulkanikus tevékenység vagy a hirtelen beköszöntő jégkorszak nullázza le az élővilágot, hanem mi, emberek.
A klímaváltozás miatt végleg tönkremegy a környezetünk és lassan elfogynak a természeti erőforrások.
Amikor a sorozatos szibériai vulkánkitörések berobbantották a Perm-triász kihalási eseményt, nagy mennyiségű szén-dioxid került a levegőbe, ami alapvetően megváltoztatta a klimatikus viszonyokat, és elpusztította az élőlények többségét. Egy emlősszerű hüllő azonban túlélte a globális pusztulást. Mint kiderült azért, mert ügyesen adaptálódott a barátságtalan viszonyokhoz: fiatalon párosodott, igaz, cserébe rövidebb ideig is élt, mint korábban.
„A csontmaradványok alapján a Perm-triász kihalás előtt a híres therapsida, a Lystrosaurus nagyjából 13-14 évig élt – írta közleményében Ken Angielczyk, a Field múzeum paleontológusa, a tanulmány társszerzője. – Csakhogy azok a nagy kihalási hullám után élt egyedek, amelyek maradványait eddig megtaláltuk, alig két-három évesek lehettek. Ami arra utal, hogy már igen fiatalon szaporodhattak.”
A kihalási hullám után született Lystrosaurusok kisebbek voltak, mint az őseik – cserébe viszont szaporábbak is.
Az ökológiai szimulációk szerint így negyven százalékkal növelhették a túlélési esélyeiket.
Az állatvilág már készül az armageddonra
A kutatók szerint a ma élő állatok is hasonló evolúciós stratégiával próbálják átvészelni a kihalási hullámot. Ez az oka például annak is, hogy a túlhalászat miatt alaposan megtizedelt tőkehalak egyre kisebbek lesznek és egyre fiatalabb korban kezdenek ívni. Ahogy az afrikai varánuszok is, amelyeket az utóbbi időben alaposan megtizedelt a vadászat.
Éhező állatok Afrikában. Nincs elég táplálékforrás, és ez az egész világra jellemző lesz a jövőben.
A legtöbb állatfaj észrevehetően elkezdett életmódot változtatni, ami komoly előjele a hamarosan bekövetkező kataklizmának.
És hogy tényleg ekkora-e a baj? Nos, a WWF adatai szerint évente legalább tízezer faj tűnik el a süllyesztőben.
Nagyjából ezerszer-tízezerszer annyi, mint amennyinek a természetes kihalási ráta szerint kellene.
A gond ezzel a tömeges fajkihalással az, hogy bár az emberi tevékenység az egyik fő okozója, magát az embert is veszélybe sodorja, ugyanis ha nem lesznek növények, később állatok sem, a húsevők is lassan éhen halnak majd, és az egész tápláléklánc felborul.
Nem lesznek terményeink, gazdálkodási területein és városaink teljesen kiszáradnak. Az emberiség nagy része nem fog tudni alkalmazkodni a hirtelen megváltozó világhoz, így rengetegen fognak meghalni, vagy éhezni.
globális felmelegedés tudomány
Megtekintések száma: 23556
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
