Négy amerikai kutatóintézet vizsgálata alapján a vidéki környezet az USA-ban 48-szor mérgezőbb hatást gyakorol a rovarokra, mint 25 évvel ezelőtt – írja a theguardian.com. Gyakorlatilag bekövetkezett az, amit Rachel Carson ötven évvel ezelőtt
„A néma tavasz” (Silent Spring) című könyvében megjósolt, miszerint az erősen mérgező peszticidek elnémítják a madarak énekét, és kiirtják a hasznos rovarok jelentős részét.
Egy közelmúltban a National Georgaphic folyóiratban megjelent tanulmány szerint ebben 92 százalékban a 90-es években bevezetett és több mint 140 növényfajra (a gyümölcsfáktól a gabonafélékig és a zöldségekig) alkalmazott neonikotinoidok több éves használata tehető felelőssé, amelyek legalább annyira mérgező hatásúak, mint a korábban betiltott DDT volt.
A neonikotinoidok tulajdonképpen idegmérgek, a rovarokat az idegrendszerük megtámadásával pusztítják el, káros hatásuk pedig a kezelés után több évvel is érezhető, és kimutatható az ökoszisztémában.
A neonikotinoidokat a kórokozóknak a korábban használt peszticidekkel szemben megnövekedett rezisztenciája miatt kellett bevezetni.
Velük azonban egy „robbanás” következett be a növényvédő szerek toxicitásában, ami elpusztítja a katicabogarakat, a háziméheket, és a földi élet fenntartásában fontos szerepet játszó egyéb hasznos rovarok tömegeit is.
A kutatók nem zárják ki, hogy más növényvédő szerek ugyanolyan károsak lehetnek, azt viszont biztosan állítják, hogy a neonikotinoidok hatása minden egyéb szernél hosszabb ideig érezhető, és azok nemcsak a rovarállomány egy részének elpusztításával fejtik ki hatásukat, hanem a rovarok memóriájának, illetve tanulási és táplálékszerzési képességeinek megzavarásával is.
Emellett a neonikotinoidok szisztemikusak, azaz vízben oldhatóak, így a növények által felszíva megmérgezik azok leveleit, termését, pollenjét és minden részét.
A rovarvilág védelme egy nagyon összetett feladat, mint ahogy a pusztulásért sem kizárólag a növényvédő szerek okolhatók.
A pusztulás fékezése érdekében a tudósok átfogó, országos intézkedéseket javasolnak, amelyeket a rovarok életmódjának és életterének folyamatos megfigyelésével kell kezdeni.
Fontos lépést jelent a környezetvédelem iskolákban való oktatása is.
Ugyanakkor a gazdálkodók is sokat tehetnek a méhek és más beporzók védelméért, például virágos növények ültetésével és a növényvédelmi munkák okszerű tervezésével.
Ezen túlmenően szorgalmazni kell a környezetkímélő gazdálkodás előtérbe állítását és a biodiverzitás megőrzését.
Ezen belül fontos szerepet játszhat a biotermesztés területi arányának jelentős emelése.
OSZD MEG másokkal is!