A modern ember múltjáról már sok mindent tudunk. Azonban a szakértők által nemrég feltárt emberi maradvány, egész pontosan egy hatalmas koponya új megvilágításba helyezhet mindent.
Az MTI tájékoztatása szerint a Tübingeni Egyetem és az Athéni Egyetem munkatársai a dél-görögországi Apidima-barlangban találtak rá a szóban forgó felbecsülhetetlen maradványra.
A koponya eredetileg az 1970-es évekből származik, azonban évtizedeken át senki sem vizsgálta, mivel múzeumba került.
Ráadásul meglehetősen hiányos is volt, így csak virtuálisan tudták rekonstruálni.
A kora 150.000 és 200.000 évvel ezelőttre tehető, vagyis feltehetően a Homo sapiens egy korai elődje lehetett.
A lelet jelentősége abban rejlik, hogy ez a valaha azonosított legrégebbi Afrikán kívüli modern ember koponya.
Az eddig ismert ehhez hasonló leletek ugyanis 150.000 évesek.
Vagyis ez a koponya töredék bizonyíthatja azt, hogy az emberiség bölcsője nem is Afrika volt, vagy ha igen, akkor jóval korábban jelenhetett meg, mert ez a teljes emberi fejlődési idővonalat felboríthatja.
Ez azt jelenti, hogy a friss eredmények alapján az első elterjedési hullám jóval korábban zajlott, és földrajzilag szélesebb körű hatással bírt Európában, mint eddig hitték.
A Homo sapiens és neandervölgyiek
Egy másik koponyát, amelyet szintén az Apidima-barlangban találtak, egy neandervölgyi maradványaként azonosítottak, az elemzések alapján ez 170 ezer éves.
A kutatók ebből arra következtettek, hogy a mai Görögország területén a középső pleisztocén földtörténeti korban csak a Homo sapiens egy korai populációja élt, a neandervölgyiek később jelentek meg.
A szakértők úgy vélik, hogy utóbbiak végül elnyomták a modern embereket.
OSZD MEG másokkal is!