Több régészeti lelet is zavarba ejtette a tudósokat, melyek arról árulkodnak, hogy az egyiptomi civilizáció bizonyos értelemben fejlettebb volt a mai modern emberi civilizációnál is.
Ha azt mondanánk neked, hogy az ókori Egyiptom nem csak felfedezte, de használta is az elektromos áramot, nagy valószínűséggel nem hinnéd el.
Azonban számos lelet alátámasztja ezt. Ezeket a leleteket azonban vagy nem veszik semmibe, vagy megpróbálják őket félremagyarázni a mainstream régészet képviselői.
Pedig ezen leletek ténylegesen arról árulkodnak, hogy nem minden az, aminek látszik, és hogy az egyiptomi kultúra és civilizáció jóval fejlettebb volt, mint bárki gondolta volna.
Nemcsak egyes ősi, kódolt egyiptomi szövegek megfejtései utalnak valamiféle isteni fényre, mely bizonyos szerkezeteket volt képes működtetni, de léteznek olyan dombormű faragások, melyek egy hatalmas villanykörtét ábrázolnak, amit akkumulátorok, vagy elemek keltettek életre.
A Hathor istennő tiszteletére szentelt denderai templomban található a régészeket is zavarba ejtő lelet. Egy óriási egyiptomi villanykörtét ábrázoló dombormű lenne a válasz a Fáraók titokzatos fényének legendájára?
Ez az isteni fény volt az elektromosság.
Arról nem beszélve, hogy az úgynevezett djed oszlopok szintén nem véletlenül lettek úgy kialakítva több ezer éve, hogyan ismerjük őket. Rejtélyes módon kiálló drótok is voltak rajtuk, amit nem tudtak megmagyarázni a régészek.
Egyes vélemények szerint mindez napnál világosabb felhasználásra utal, így szerintük a Djed-oszlop nem más, mint tulajdonképpen egy szigetelő, melyet földelésként és más egyébként is alkalmaztak az elektromosság használatakor az ókori egyiptomiak, akik így, ha nem is feltétlenül érthették meg teljesen, de mindenképpen ismerhették az elektromos áramot.
A bagdadi elem létezéséről ne is beszéljünk. Ez gyakorlatilag egy olyan ősi akkumulátor volt, melyet még a tudósok és a vaskalapos régészek is elismernek, hogy feltehetően egy akkumulátor megalkotásának első próbálkozásainak eredménye lehetett.
A Mezopotámiában található vázákban első ránézésre nem látunk semmi különlegeset. Valamikor Krisztus előtt 250-ben készíthették őket. Ha belekukkantunk a vázák tartalmába, akkor különös furcsaságokat tapasztalunk.
A leletek terrakotta vázák, általában 130 mm körüli magassággal, bennük egy rézhengerrel, azon belül pedig egy fémrúddal.
A fémrúd tetején található bitumenlapok választják el a réztől, amelyek kényelmesen beleférnek a korsóba. A rézhenger nem vízálló, szóval, ha folyadék jut a vázába, a fémrúd is elázik.
Egyesek szerint, ha bort, citromlevet, szőlőlevet vagy ecetet öntünk a korsóba, azzal elektromos áramot lehet termelni.
Ezt egyszer egy élő kísérlet keretében is kipróbálták, és tényleg működött az ősi akkumulátor.
Sokak szerint azért felejtette el úgymond a civilizációjuk az elektromos áram használatát, mert nem használták széles körben.
Elsősorban egyes nagyobb szerkezetek működtetéséhez volt szükségük rá, így talán a piramisok felépítésében is hatalmas szerepet játszhatott.
Az is könnyen lehet, hogy a piramisokat is feltöltötték elektromos árammal valami miatt. A piramisokban ma számtalan olyan üreg és járat található, ahol egykoron szerkezetek és elektromos kábelek futhattak, amiket később megsemmisíthettek.
Ennek kiderítése még várat magára, de az emberiség minden lépéssel egyre közelebb kerül az egyiptomiak titkának megfejtéséhez.
OSZD MEG másokkal is!