Az élelmiszeripar trükkjei: így vernek át minket ragasztott húsokkal!

2017. július 10., hétfő




OSZD MEG, hogy mások is tudjanak arról, mi folyik az élelmiszeripar berkein belül!

Sonkahamisítás, a már avasodó, romlandó húsok újra színezése, ragasztott állagú termékek: az élelmiszeripar mindent elkövet azért, hogy ránk sózza a sokszor már nem is eladható terméket. Mindemellett megtévesztik a fogyasztókat.

Tudtad például azt, hogy egyetlen szelet sonka nem is egyetlen állatból van, hanem akár 3-4 állat húsát is felhasználják hozzá?

Ez önmagában még nem is lenne baj, attól eltekintve, hogy ezzel a potenciális fertőzés esélyét növelik akár négyszeresére, hiszen 4 állat húsát fogyasztva ennyiszer nagyobb az esély valami baktérium elkapására nem megfelelő kezelés esetén.

A fő gond az, hogy a termékeknél sokszor azt sugallják, hogy ez egyetlen állatból van. Mi fogyasztók pedig jóhiszeműen el is hisszük ezt.

Az átlagembernek ugyanis az a véleménye a sonkáról, hogy az az állat egyetlen, jól felismerhető részéből készül. És ennek egy ideális világban így is kellene lennie...

Még most is látni rengeteg sonkán a különféle illesztési helyeken, ahol a rostok végig futnak, és még az is kivehető, hogy ezek nem is egy irányba futnak. Gyakori, hogy illesztések mentén ezek szétszedhetők.

Különféle adalékanyagokkal, biológiai "ragasztókkal" állítják elő, és ragasztják össze ezeket a sonkákat, hústermékeket. Így keltve azt a látszatot, hogy egy igazi, prémium minőségű sonkát vásárol az emberek, holott ez nem így van.

Elkérik az árát, sok helyen sok terméket egyben szeletelt sonkaként reklámoznak, valójában ragasztott húst vásároltatnak meg velünk.

Ráadásul több, mikroszkopikus eszközökkel elvégzett kutatás azt is kimutatta, hogy a sonkák és egyéb hústermékek ragasztott részei között finomra darált anyagokat találhatunk, melyek eredete sokszor igen kétes, de minimum nem egyértelmű.

Abba most ne is menjünk bele, hogy egyes nagy élelmiszerüzletekben, szupermarketekben, és üzletláncokban gyakran találni szavatossági időn belül, de már büdös, lejárt húst.

Ennek is megvan ugyanis az oka. 

Sokan átcímkézésekre gyanakodnak - kitolva ezzel nem etikus módon a szavatossági időt - míg mások szerint eleve romlott árukat csomagolnak el, és "púdereznek ki" különféle vegyi anyagokkal, hogy még kibírjanak pár napot, hetet, mielőtt nyilvánvalóvá válna a tagadhatatlan.

Így vernek át fogyasztókat nap mint nap, és ők erről mit sem tudnak, de az élelmiszeripar nagyon is tudatában van annak, amit művel.

Sokan nem tudják, de a frissesség valójában nem más, mint egy optikai csalódás. Nem a valóság. 

Sok esetben - nem mindig, de nagyon sok esetben - ugyanis a húsokat, főleg az avas, lejárathoz közeli, vagy csak egyszerűen nem túl szép - húsokat oxigénnel kezelik, és színezik meg, hogy eladhatók legyenek.

A másik módszer a szén-monoxiddal való dúsítási eljárás, ami szintén a legcsúnyább húsokat is képes széppé, kívánatossá tenni...

Ha legközelebb sonkát, vagy egyéb húskészítményt vásárolsz, érdemes lesz tehát nagyon résen lenned, mert az élelmiszeripar mumusa nem alszik!

OSZD MEG másokkal is!

tudomány egészség feltáró élelmiszeripar


Megtekintések száma: 292145





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet