Bár az idegenek leginkább állatokat csonkítanak, az 1988-as eset egy bizarr, emberi csonkításról számol be.
Vitatott jelenségről van szó, mely körülbelül már a 60-as évektől kezdve borzolta a kedélyeket. Az egyik első ilyen eset egy állatcsonkításról szólt még a kezdetekben.
1967 szeptemberében a Colorado állambeli Almosa egyik farmjáról eltűnt egy Lady névre hallgató kanca. A gazda másnap bukkant rá a ló megcsonkított tetemére, és megdöbbenve látta, hogy az állat agyát és belső szerveit sebészinek tűnő módszerrel eltávolították.
A hatóságok villámcsapásra vagy állatáldozatokat bemutató titkos sátánista szektára gyanakodtak, ám az okokat nem sikerült egyértelműen tisztázni.
A coloradói volt az első állatcsonkítás, amely nyilvánosságot kapott, és melyet a hetvenes években több ezer hasonló beszámoló követett.
A megcsonkított állatok döntő többsége szarvasmarha volt, amelyekből eltávolították a lágy külső részeket (nyelvet, szemet) és a létfontosságú belső (emésztőrendszeri és ivar-) szerveket. A beszámolók szerint a csonkolások okozta súlyos sebek ellenére gyakran semmilyen vérnyom nem maradt a helyszínen, és az elpusztult állatokban sem maradt semmi vér.
Ilyen jelenségekről nemcsak az Egyesült Államok több mint negyven államából, hanem távoli országokból, Dél-Amerikából és Európából is érkeztek jelentések.
Sátánista csoportok tevékenységétől kezdve titkos gyógyszerkísérletekig a legkülönfélébb teóriák kaptak szárnyra.
Kézenfekvő, hogy az ilyen esetekben egészen természetes okok játszanak szerepet, vadállatok vagy dögevő madarak, ám ezek nem adtak magyarázatot az éles körvonalú sebhelyekre, sem az eltűnt vérre.
Egyesek azt állították, hogy a jelentős számban előforduló esetek összefüggenek olyan más feltételezett ufójelenségekkel, mint a váratlanul felbukkanó gabonakörök (szabályos, gyakran bonyolult mintázatban letaposott gabonaföldek, amelyeket csak repülőről lehet észrevenni), illetve az emberek „idegenek” általi elrablásáról szóló történetek.
A Guarapiranga-ügyként elhíresült eset nem az egyetlen. Legalább kettő hasonló ügy köthető hozzá, azonban ez volt az első, mely ténylegesen és hivatalosan is magán viselte az állatcsonkításokra jellemző nyomokat, elkövetési módszereket.
2002-ben egy bizonyos Todd Sees-ügy vert nagy port. 2002 nyarán (egész pontosan augusztos 4-én) Mr Todd Sees elhagyta vidéki házát, hogy szarvasra vadásszon az erdőben.
Nemsokkal öt óra után három halász egy fénylő diszkoszt vett észre az égen afelett a hely felett lebegni, ahol Mr. Todd is vadászott.
A hegyre felfutó távvezetékek úgy szikráztak, mint a csillagszórók. A tárgy még egy ideig lebegett, majd hirtelen eltűnt, mintha sose lett volna ott.
Egy másik szemtanú azt állította, hogy ő is látta a levegőben lebegő diszkoszt, aminek az aljából valamiféle fénysugár áradt. És ez még nem minden.
A férfi azt is látta, amint ez a fénysugár egy embert próbál a levegőbe emelni. Az ismeretlen férfi – feltehetőleg Mr. Todd – egy szál alsónadrágban volt.
Másnap tűnt fel, hogy a férfi nem ment haza. Családja keresni kezdte, és hamar meg is találták a hegy közelében parkolóm terepjárót. A fia még Todd ruháit is megtalálta, amik gondosan össze voltak hajtva és le voltak téve a földre.
Ennél több nyomra azonban nem bukkantak, így hamarosan a hatóságok segítségét kérték. Közel 200 ember vett részt az apa keresésében, és két helikopterrel pásztázták végig a területet. Az ügy tragikusan ért véget, ugyanis később megtalálták Todd Sees holttestét a sűrű növényzetben függve. Hogy hogyan és miként került oda, azt senki sem tudta.
A rendőrség természetesen azonnal elvégezte a boncolást, mert túl különös volt a férfi halála. Azonban két egymást követő boncolás sem tudta megállapítani a halál okát.
Nem találtak semmi olyat, ami miatt meghalhatott volna. Se vágásokat, se vérben kimutatható mérget, vagy más anyagot, drogot. Később a férfi egyik csizmáját megtalálták az egyik fa lombkoronájában. Rejtély, hogy hogyan került oda. Későbbi beszámolók szerint az eset után nem sokkal katonai helikopterek is feltűntek a környéken.
Bár hivatalosan sohasem ismerték el, mégis úgy vélik egyesek, hogy egy balul sikerült idegen elrablás áll az ügy hátterében.
Annak idején 1988-ban nagy port kavart az eset, és nem csak azért, mert csupa rejtély volt, hanem azért is, mert nagyon brutális volt. Egy Brazil városkában, melyet Guarapiranga néven emlegetnek, egy azóta is megmagyarázhatatlan ügy tartja lázban a helyieket.
1988 szeptember 2-án egy brutálisan megcsonkított férfi holttestére bukkannak. A halottnak nem voltak szemei, fülei, ajkai, és a belső szervei egy részét is eltávolították.
A nyomozók semmi értékelhető nyomot nem találtak, amin elindulhattak volna. Sem ujjlenyomat, sem más dolog. Mintha a férfi egyszerűen csak meghalt volna, majd eltűntek volna a belső szervei. Bár az eset csak egy évvel később lett publikus, megoldatlan maradt.
Sokan azt feltételezték, hogy a férfit idegenek rabolták el, és csonkították meg. Ezt a teóriát Encarnación Garcia is részletesen kibontotta, végigvezette a Brazil Ufó magazin 1989-s számában.
A holttest körül nem találtak vért, annak ellenére, hogy nyílt sebek voltak rajta, belső szervek hiányoztak belőle. A nyílt sebek égetett sebnek tűntek, mintha valamiféle lézeres eszközzel vájták volna azokat az áldozatba. A feltevések szerint az sem zárható ki, hogy a férfi még életben volt, mikor ez megtörtént vele, legalábbis egyes boncolási jelentések erre utaltak.
A hiányzó belső szerveket sem találták meg soha. Ráadásul olyan sebészi pontossággal voltak eltávolítva, hogy az minimum orvosi végzettséget feltételezett. Először persze a nyomozás azt gondolta, hogy csak valaki szándékosan megpróbálja az idegenek irányába terelni a dolgokat, hogy soha ne kapják el a tettest.
Később azonban egyre több közvetlen és közvetett jel mutatott afelé, hogy ezt az esetet nem lehet mással megmagyarázni, mint idegenek által végrehajtott csonkítással.
Az idegenek az embereket általában elrabolják, csonkításos esetekről alig tudni a történelemben. Mi emberek sokkal értékesebbek vagyunk, ha élve vizsgálnak meg. Rengeteg elrablásról szóló beszámoló van.
Évente több ezer ember számol be arról, hogy űrlények rabolták el, majd különböző kísérleteket végeztek rajtuk.
Egyes esetekben azonban – ki tudja miért – szervekre is szükségük volt, így a vizsgálatok mellett elmentek addig, hogy megcsonkítsák a gyanútlan áldozatokat. Az sem zárható ki, hogy a megcsonkított áldozatok ellenségesen reagáltak az elrablásra, ezért az idegeneknek nem volt más választásuk.
Az ufórajongók megváltóként tekintenek az idegenekre, akik állítólag azon dolgoznak, hogy az emberiség DNS-állományát pozitív irányba manipulálják, továbbá, hogy a Földet a fenyegető kozmikus katasztrófáktól megmentsék
Larson elképzelhetőnek tartja, hogy a rejtélyes esetekről szóló híradások célja, hogy az embereket hozzászoktassák a „földönkívüli beavatkozás” gondolatához.
Ilyen manipuláláshoz azonban nemcsak természetfeletti lényeknek, hanem nagyon is földi célokat követő embereknek – például a hollywoodi filmipar vezetőinek is – érdekük fűződhet, véli Larson. Lehet ebben valami: ha a Keresztapa című filmre gondolunk, Francis Ford Coppola például máris gyanús: lásd az ágy végébe figyelmeztetésként „postázott” lófejet.
Megszaporodtak az elrablásokról, állatcsonkításokról szóló történetek az utóbbi években. Embert ért csonkításoktól azonban szerencsére nem kell tartanunk néhány elszigetelt esetet kivéve.
OSZD MEG másokkal is!