Sokan úgy tartják, egykor eggyel több bolygó keringett a Naprendszerben: a Phaetont máig titkok övezik, akárcsak az ember származását….
Egyes csillagászok szerint hajdan egy nagybolygó – a Phaeton – keringett a Mars és a Jupiter pályája között.
A térségben található aszteroidákat ennek feldarabolódásából származtatják, és úgy tartják, a bolygó széthullását a Jupiter erős gravitációs hatása okozhatta.
Ám ennek az eseménynek a Naprendszer nagyon korai időszakában, milliárd évekkel ezelőtt kellett bekövetkeznie.
Az első, akinek feltűnt, hogy a Naprendszerben egy hézag mutatkozik a bolygópályák között, a német csillagász, Johannes Kepler volt.
Hitt abban, hogy Isten valamiféle geometriai elv szerint teremtette meg a világegyetemet. Megállapította, hogy a bolygók egymás közötti távolsága matematikai összefüggések szerint alakul.
Ennek alapján az 1596-ban kiadott Misterium Cosmographicumban megfogalmazta, hogy a Mars és a Jupiter között léteznie kell egy addig még fel nem fedezett bolygónak.
Kepler és követői számára rejtély maradt a Mars és a Jupiter között tátongó űr, melyet csak kisbolygók egy csoportja, a jelenlegi aszteroidaöv tölt ki.
Sokak szerint egy másik csillagászati szabályszerűség, a Titius-Bode-féle sor is arra utal, hogy valaha egy bolygó keringett itt, mielőtt ismeretlen körülmények között felrobbant, vagy darabjaira esett, óriási kőtömbökből álló romhalmazt hagyva maga után.
1772-ben Johann Daniel Titius fogalmazta meg elsőként, hogy a bolygópályák méretei milyen szabályszerűség szerint növekszenek a Naptól való távolság függvényében.
Kétségtelen, hogy a Mars és a Jupiter közötti távolság kétszer akkora, mint amekkora a szabályszerűség szerint lehetne. Hiányzik tehát egy bolygó, mint ahogy azt már Kepler is megállapította?
Távcsővel szemlélve a Holdat, rengeteg kráter látható a felszínén.
Ezek hatalmas kozmikus bombázások nyomai: a Holdba csapódó meteorok, aszteroidák és üstökösök hozták létre őket. Hasonló a helyzet valamennyi szilárd felszínű bolygóesetében is.
A Naprendszer keletkezését követően ugyanis nagyon sok törmelék keringett a bolygópályák között, ezek csapódtak be a már kialakult nagyobb égitestekbe. Gigantikus ütközések is történhettek, valószínűleg egy ilyen esemény szakította ki Földünk testéből a Holdat, illetve zúzott szét nagyobb égitesteket.
Valószínűsíthető, hogy, ha egyáltalán létezett, a Phaeton is egy ilyen katasztrófa áldozata lett.
Bár, ha Phaeton itt keringett volna, 300-350 millió kilométernyire a Naptól, helyzete nem lett volna túl kedvező az élet kialakulása és fejlődése szempontjából, vannak, akik úgy tartják, erről a bolygóról származik a földi élet, itt folytatva mindazt, mely abolygóról származott.
Ezzel az elmélettel szemben azonban a legtöbb tudós – még azok is, akik valószínűsítik a Phaeton létezését – szkeptikus, csak úgy, mint azon feltételezések kapcsán, melyek a bolygó pusztulását Atlantisz elsüllyedésével, illetve a minden egyes nép legendái között szereplő özönvíz mítoszával hozzák összefüggésbe, állítva, hogy a Phaeton darabjai a Földbe csapódtak hatalmas meteorként.
OSZD MEG másokkal is!