Kérdés, hogy mi a célja vele. Ellehetetleníteni a zöldenergiát népszerűsítő technológiai megoldásokat, vagy az egész csak üzlet?
Az EU háttér szándékairól kevés szó esik. Bár igaz, hogy támogat rengeteg még fejlődő ágazatot, köztük több olyat is, mely a fenntartható fejlődésben érdekelt, ugyanakkor az EU-nak van egy másik oldala is.
Az EBRD-vel ellentétben az EKB oda fektet, ahova akar. Szennyező iparágakba is. De ez sem derült volna ki, ha egy aktivista szervezet nem követel adatokat az uniós mennyiségi lazításról.
Hatalmas, és sok részvényt vásároltak az olajiparban. Ez talán annak is köszönhető, hogy maga Donald Trump is az olajiparban érdekelt, és fel akarja lendíteni az iparágat.
Az olajiparnak ugyanis még lehet egy utolsó húzása, és van még benne annyi erő, hogy utoljára még víz alá nyomja az „úszni tanuló” zöldenergia projekteket.
Az EKB céges kötvényeket és államkötvényeket is vásárol. Havi 60 milliárd eurós ráfordítással kezdték a programot, aztán felturbózták havi 80 milliárdra.
Most ismét visszaveszik 60-ra. A program várhatóan 2017 végéig is eltart, holott korábban arról szóltak a tervek, hogy márciusban véget ér.
Egyes aktivista csoportok valóságos médiakampányba kezdtek, hogy rákényszerítsék a adatközlése az EKB-t.
A nyomás aztán később akkora volt rajtuk, hogy közzétették, hogy mire is fordítják ezt a pénzt.
Az EKB állítása szerint a bank 11 alkalommal vásárolt Shell-kötvényeket, 16 alkalommal Eni-kötvényeket.
Ezek mind olajipari érdekeltségű vállalatok, cégek. Vagyis az EU az olajipari fellendülésben erősen érdekelt. Olyan kicsit, mintha két kapura játszana. A háborút is az nyeri meg, aki mindkét felet kiszolgálja fegyverekkel, és megvárja, míg kinyírják egymást.
Ugyanakkor Brüsszel közismerten azt vállalta, hogy az EU az évszázad közepére 80 százalékkal csökkenti üvegházgáz-emisszióját.Ez sokak szerint abszolút nem fér össze, de ezt a kétkulacsos politikát már igen gyakran alkalmazták mások is a történelem során.
Azt viszont már nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mindig nagy sikerrel járt ez a fajta ide is és oda is támogatás, mindkét félnek odamondogatás.
Az Olaszországban az ebből a forrásból szerzett eszközök 68 százalékát teszik ki az Eni kötvényei, Spanyolországban 53 százalékot a Repsol kötvényei. Ezek nem elhanyagolható összegek. Az EKB azért teheti ezt meg, mert nem kötelezik az EU tágabb politikai céljainak követésére. Az EBRD-t viszont igen. az nem fektethet a szennyező iparágakba.
Egy bennfentes információ szerint a végek, és az EU nem tartja fontosnak valójában azt, hogy mekkora ökológiai hatással jár a további olajipari szennyezés.
Az EU legfőbb baja az, hogy nem kötelezte el teljesen magát a fenntartható fejlődés mellett. Ha elkötelezné magát, és teljese mellszélességgel állna ki amellett, hogy a zöldenergia az emberiség egyértelmű jövőjének a kulcsa, akkor a fejlődés rohamtempóban folyhatna.
Évtizedek helyett éveken belül át lehetne állni a modern, és üde, környezetkímélő technológiákra, mely során egy szebb és tisztább Föld várna ránk, és utódainkra.