Ősi óriások civilizációinak nyomai, melyet a tudomány megpróbált eltitkolni.
Annak idején Nyugat-Iránban olyan leletek kerültek elő, melyek meghazudtolták az emberi történelmet.
A régészek nem is tudták valójában, hogy mire is bukkantak, amikor feltárták azokat az emberi csontoknál jóval nagyobb csontokat, melyek mélyen a földbe temetve pihentek már évezredek óta.
A közel kelet mindig is közkedvelt területe volt az óriásoknak.
Erről több történelmi dokumentum és írás is utal. Ezért várható volt, hogy találni fognak ilyen csontvázakat, csak az volt a kérdés, hogy mikor.
A megtalálást követően arról szóltak a hírek, hogy egy nagyméretű ember maradványait találták meg, de más források egyszerre több emberi maradványt is említettek.
A későbbi vizsgálatok alapján derült aztán ki, hogy ezek nem lehettek emberek.
Vagy legalábbis nem a hagyományos értelemben voltak emberek, mert jóval magasabbak voltak, és csontjaik is jóval nagyobbak voltak.
A Krisztus előtti 500. év környékén élhettek, ezt állapította meg az előzetes kormeghatározási eljárás.
Az is kiderült róla, hogy egy férfi csontjai, aki 1,8 méter magas volt. Ez önmagában még nem jelentené azt, hogy óriás csontjaira bukkantak, azonban a közel kelet ebben a régiójában elég alacsonyak voltak átlagban az emberek.
Ráadásul a csontok mellett találtak még más csontokat is, ezek még magasabb humanoidoktól származtak.
Annyi bizonyos volt a feltárásokból, hogy az óriási nefilim csontváz fontos szerepet tölthetett be a helyiek életében, mert elkülönítve temették el.
Később több emberi csontot is feltártak a közvetlen közelben, de ezek némileg el voltak szeparálva tőle.
Ennél is nagyobb felfedezést tettek a közvetlen közelben Corey Goode vezetésével: egy hatalmas barlangszerű komplexumot találtak a mélyben, különféle ismeretlen rendeltetésű kamrával.
Ezekben kristályok voltak elhelyezve. Olyan volt az egész, mintha valamiféle konzerváló kapszulák lennének.
Egyes elméletek szerint az óriási nefilimek talán ezekben feküdve várhattak a több ezer év múlva várható feltámasztásukra, és egyfajta hibernációs állapotban lehettek, de ezekben nem voltak lények.
Hogy voltak-e benne, nem tudja senki, sem azt, hogy hová lettek.
A paleoasztronautika hívei szerint ezek a kristályok egy olyan technológián alapultak, melyet a nefilimek sajátítottak el azért, hogy a halálhoz közeli vegetatív állapotban tudják magukat tartani, ha kell, az idők végezetéig.
Hogy ez valóban így volt-e, senki sem tudja, mert a régészek utána nem beszéltek az esetről, holott az akkori híradások, információk mind nyomon követhetőek voltak az óriási csontok bejelentéséről.
A kristálykapszulákat tartalmazó barlang helye is ismeretlen, vagy visszatemették, elzárták a világ elől.
Hiszen ha át kellene miattuk írni az egész emberi történelmet, az nem igazán kedvezne a történészeknek…
OSZD MEG másokkal is!