Az ókori Egyiptom és a macskák szövevényes kapcsolata
Az ókori Egyiptom és a macskák szövevényes kapcsolata
Sokak szerint komoly oka van annak, hogy az ókori Egyiptomban hihetetlen nagy tisztelet és imádat övezte a túlvilág kapuit őrző lényeket.
Valamikor, Krisztus előtt 1950-ben egy rejtélyes ismeretlen kőre vetette a legelső valaha ismert macska ábrázolást. Egy titokzatos lény volt látható ezen az ábrán. Egy négy lábbal rendelkező lény, melynek mellső lábai hosszabbak voltak a hátsóknál, hosszú farokkal, és háromszög alakú fejjel rendelkezett.
A mészkőbe vésett alakzatra végül egy írkamrában találtak rá 250 kilométerre Kairótól.
A tudomány és a régészet jelenleg ezt a leletet tartja az első ismert háziasított macska ábrázolásának.
A macska lefelé tekint egy patkányra, mely épp menekülni próbál. Az egyiptomiak kapcsolata mindig is sok szempontból rejtély volt a macskákat illetően.
Nem csak arról van szó, hogy nagy becsben tartották őket, hanem arról is, hogy a későbbeikben rengeteg különféle ábrázolásukat lelték fel a régészek. Az egyiptomiak kultúrájában óriási szerepet kaptak, és nem egyszer ugyanúgy mumifikálták őket, mint a fáraókat, uralkodókat.
A Nílus partján élő emberek szerint Ré, a hatalmas napisten éjszakánként fekete Kép kandúr alakjában harcol Agep, a sötétség gonosz kígyója ellen. Bastet - vagy Basztet - istennő sokak szerint egy magasabb, felsőbbrendű isten volt, mint amilyen a többi isten, így az egyiptomiakban mélységes tisztelet alakult ki iránta.
Basztet a Napisten lánya volt, és rengeteg ábrázolása maradt fenn, és alakult ki a történelem során. Eleinte inkább oroszlánként, majd később macskaként, és macskafejű istennőként ábrázolták.
Sokak szerit az egyiptomiak a macskákat azért is tisztelték ennyire, mert nagyon nagy volt anyaként az odaadásuk, és képesek voltak eltűnni, majd újra előbukkanni szinten a semmiből az éj leple alatt, éppen ezért mágikus erőt tulajdonítottak nekik, s úgy tartották, hogy ők a túlvilág kapuinak őrzői.
Óriási kultuszok volt tehát, melyről a történelem lapjain is megemlékeznek. Hérodotosz többek között beszámolt a gyönyörű, 300 méter hosszú templomról, amelyet Bastet istennő tiszteletére építettek. Az épület több ezer macskának adott otthont, s ezekre a rendkívüli tiszteletnek örvendő macska-papok vigyáztak.
A tudomány a mai napig nem tudott még teljesen dűlőre jutni azt illetően, hogy a házi macskát ténylegesen az egyiptomiaknak köszönhetjük-e, de a jelek szerit nagy a valószínűsége, hogy a Kairó környékén az ókorban már őshonosnak tekintett mau lehetett az az ős, amiből később az Európában és így az egész világon elterjedt macska keletkezett.
A maunak is volt egy őse, egy olyan vadmacska fajta, mely eredetileg Észak-Afrikában élt, azonban az ókori Egyiptom tett hihetetlen nagy törekvéseket a háziasítása felé.
Érdekességként megjegyeznénk, hogy ez az egyetlen olyan macskafajta, mely pöttyökkel rendelkezik a bundáján.
A kutatások szerint Egyiptomban minden tehetősebb család tartott otthon egy-egy maut. Igen nagy becsben tartották, rendszeresen ápolták és gondozták, és mikor meghalt, úgy temették el, mint egy embert.
Mumifikálták, bebugyolálták, szomorú énekeket énekeltek, és a nagy veszteség jeleként leborotválták szemöldöküket. A macskák testét ilyen-olyan olajokkal kenték be, hogy azok majd visszatérjenek az életbe a túlvilágról.
Nem egyszer fordult elő, hogy macskát temettek a halottaik mellé is, mivel úgy gondolták, a macskák tudják az utat a túlvilágra, így kísérőik lehetnek az elhunytak lelkeinek.
Macskát megölni nem lehetett, mert azt halállal torolták meg Egyiptom-szerte minden vidéken, de ilyen nem is nagyon fordult elő.
Egy legenda szerint Kambüzész ravaszul kihasználta ezt az egyiptomi szokást. Amikor III. Pzsammetich fáraó ellen viselt hadat, macskákat köttetett katonái pajzsára. A csel eredményes volt, ugyanis az egyiptomi haderő megadta magát.
Egyszerűen nem voltak hajlandóak megsebezni a szentként tisztelt állatokat
A túlzásba vitt imádat következtében egy idő után az agyonkényeztetett macskák már nem fogtak egeret, patkányt. Népszerűségük ennek ellenére nem csökkent, hiszen az egyiptomiak számára akkor már nem hasznosságuk volt fontos, hanem az isteni, természetfeletti mivoltuk.
Egyiptom és a macskák kapcsolata tehát igen bimbózó és bonyolult, egyben rendkívül irigylésre méltó, magasztos kapcsolat volt. Egy olyan, természetfeletti vetülettel is rendelkező „kör”, mely sok ezer éves titkokat tartogat.
OSZD MEG másokkal is!
rejtély érdekes rejtélyek érdekesség történelem egyiptom piramisok macskák
Megtekintések száma: 119311
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
