Különleges vér csörgedezhetett ereikben és génkészletük eltérhetett az emberétől. A titok, melyet próbálnak előlünk elrejteni az egyiptomi archeológusok?
Lehetséges lenne, hogy mindaz, amit Egyiptomról, és az egyiptomi fáraókról tudunk, az nem a teljes igazság? Nem lepődnénk meg, ugyanis az egyiptomi archeológusok már bizonyítottan füllentettek a pirmamisok korával kapcsolatban.
Jópár ezer évet letagadtak a korukból ugyanis, mivel a legtöbb egyiptomi régész muzulmán származású, és a hitük eszmerendszere szerint a piramisok egy adott kornál nem lehetnek régebbiek, mert azzal ellent mondanának ennek a hitrendszernek.
A Nagy szfinx esetében is ez a helyzet. Korábban már többször felmerült, hogy a szfinx arcvonásai sokkal inkább hasonlítanak egy humanoid faj arcvonásaihoz, mint egy emberéhez.
Pedig a régésztársadalom szerint a Nagy szfinx egyértelműen egy fáraót ábrázol – Hafré komplexumához is tartozik – és talán a fáraók sem evilági egyszerű emberek voltak.
A fáraók olyanok voltak, mint egy érinthetetlen dinasztia, és igen gyakran szinte istenekként tisztelte őket a nép, talán nem véletlenül, Talán az egyiptomi fáraók valójában félig isteni, azaz félig idegen lények voltak, emberbe oltott földönkívüli génekkel.
Felettük már csak az istenek álltak, vagyis az az idegen faj, melynek egyes tagjait Hórusz, Széth, vagy Anubisz képében kezdték el kultuszszerűen tisztelni.
Egyiptom pedig szívesen fogadta őket, mivel rengeteg csillagászati tudást, és csúcstechnológiát adhattak át nekik, cserébe azért, hogy a Földön tartózkodhatnak, egy olyan birodalomban, mely viszonylag el volt szeparálva a külvilág elől. Legalábbis időszakuk egy nagy részében bár rengeteg kereskedelmi kapcsolatot ápoltak, nem voltak igazán nagy bizalommal más népeket illetően.
A fáraók voltak azok, akik az istenek helytartóiként funkcionáltak Egyiptomban, és lebonyolították az istenekkel, azaz az idegen lényekkel való diplomáciai, és egyéb kapcsolatokat.
Egyesek szerint a fáraók DNS-ében – már amelyikből ki tudták nyerni a teljes DNS szekvenciát – egyértelműen kimutatható volt egy nagyobb régiónyi ismeretlen szekvencia, mely egyetlen ismert embercsoporthoz sem tartozik.
Vagyis az egyiptomi fáraók vérében egyértelműen csörgedezett valami nem evilági, valami olyan, amitől ők különlegesek voltak, és az emberek felnéztek rájuk.
Ezeket az eredményeket azonban sosem hozták nyilvánosságra és ma már kategorikusan megtagadják a legtöbb ilyen vizsgálatot annak érdekében, hogy ne derüljön ki a titok.
Egyiptom nem véletlen volt olyan fejlett akkoriban. Rengeteg technológiai tudás volt már a birtokukban, és egyes feltételezések szerint még az elektromosság elvével is tisztában voltak, sőt, bizonyos helyeken használtak is elektromosságot, mint például a piramisokban.
A piramisok belsejében megtalált titkos alagút rendszerek ezeknek a szerkezeteknek, kábeleknek lehetett az elvezetője, és a piramisok közepén egy hatalmas erőmű működhetett.
Arról nem beszélve, hogy Egyiptom rendelkezett továbbá a kő megolvasztásához szükséges technológiával, és egy olyan lézeres technológiával, amivel mértanilag nagyon pontosan tudtak vágni, akár nehéz, több tonnás kőtömböket is.
Ezzel magyarázhatóak azok a precíz hieroglifák, melyeket még mai lézeres technológiával is nehéz lenne reprodukálni, akkoriban meg valósággal lehetetlen küldetés lett volna. Egyre több lelet bizonyítja ezen elmélet, és a paleoasztronautika általánosságban véve vett elméleteit is, ami komoly fejtörést fog okozni a jövő történészeinek.