Az ötlet még az 1960-as években, az űrverseny idején fogalmazódott meg a szovjet tudósokban. Most az orosz űrközpont (Roszkoszmosz) kutatóintézetében kezdtek újra foglalkozni a projekttel.
A Szovjetunióban legelőször az 1960-as évek végén dolgozták ki egy lehetséges holdbázis részleteit.
Akkor a H1 rakétahordozónak és a Zvezda modulnak is jelentős szerepet szántak a Hold meghódításában – ismertette a kezdeteket a Roszkoszmosz kutatóintézete, a Szerkezetépítő Központi Kutató Intézet (CNIImas) szóvivője, Olga Zsarova.
Az akkori tervek több részletét is beépítik a mostani projektbe, azaz a holdbázisba. A szóvivő elmondása szerint először legfeljebb négy, de később akár 10-12 fő befogadására is alkalmas lesz a holdbázis.
Bár még nem dőlt el, feltételezhetően a Hold déli részén jelölik majd ki a nagyszabású projekt helyszínét.
Egyelőre viszont ennél jóval fontosabb kérdésnek tűnik a finanszírozás. Jelenleg ugyanis nincs valami jó helyzetben az orosz holdprogram, amelynek költségeit jelentősen csökkentették.
Különösen érvényes ez a nagyszabású projektekre. Némelyeket önköltségen folytatnak, némelyeket pedig átütemeztek a 2025 utáni időszakra.
Így a stratégiai fontosságú holdbázis a 2030-as években realizálódhat.
A projekt gazdasági előnyei sem tisztázódtak még. Az esetleges űrturizmus mellett egyelőre tudományos lehetőségekről van szó. A bázis segítségével például lehetővé válhat a Hold jegének tanulmányozása, vagy egy csillagvizsgáló felépítése is.
Mint már korábban beszámoltunk róla, korábban már Kína is elkezdett érdeklődést mutatni a Hold felé, mely azonnal megindította a találgatásokat, és érdekes teóriáknak, sejtéseknek adott táptalajt egy esetleges idegen Holdkomplexummal kapcsolatban.
A Holddal kapcsolatban rengeteg pletyka és megmagyarázhatatlan dolog történt az elmúlt évtizedekben, és az az érdekes, hogy ezen elméletek jó része még akár igaz is lehet, cáfolat hiányában.
Egy kutatócsoport sejtése szerint a Hold valószínűleg üreges, így akár mesterséges eredetű is lehet.
Nemrégiben pedig egy olyan struktúrát találtak rajta, mely egy óriási, szabályos oldalú spirális toronyra hasonlít.
Egy biztos. nyomós oka lehet annak, hogy miért nem látogatott vissza a NASA azóta sem a Holdra, és hogy miért kerüli olyan látványosan azóta is. Állítólag nincs ott semmi érdekes, és kutatni való.
És mindezt egy olyan űrügynökség mondja, aki tisztában van vele,, hogy még saját Földünk élővilágának is csak egy kis részét ismerjük, tehát mindig mindenhol van új kutatni való…