​Az öt legfontosabb dolog a koronavírusról, amit nyár közepén is figyelembe kéne venned

2020. augusztus 8., szombat




Hamis nyugalomban ringatja magát egy ország, terjednek az összeesküvéselméletek a vírusról, miközben hetek óta tombol a Balkánon a második hullám, és meredeken emelkedik az új fertőzöttek száma a legtöbb európai országban, köztük hazánkban is.

1. Az első hullám minden járványban elenyészőnek tűnik a másodikhoz képest

Az 1918-tól kezdődő spanyolnátha-járványról még a mai napig nem tudunk semmit – a járvány első gócpontját is csak sejtjük -, de annyit mindenképp el lehet mondani, hogy az első hullám alatt a vírus csak bontogatta szárnyait, amit főképp a második alatt, ősszel eresztett ki.

A spanyolnátha-járvány a koronavírushoz hasonlóan szintén télen kezdődött, a feltételezések szerint az Amerikai Egyesült Államokban, itt jegyezték fel az első esetet, mikor egy szakács áldozata lett az akkor már hetek óta megfigyelt, és a helyi háziorvosok által jelzett, a szokásosnál hevesebb influenzajárványnak.

A betegség ezután az amerikai, majd antant csapatokkal együtt terjedt el a világon, áprilisra elérve Indokínát is, és – világszinten ugyan eltérően, de – április és június között tetőzött az első hulláma, amiben „mindössze” tíz és százezer fő között halhattak meg emberek.

A betegséget egyébként csak azért nevezzük spanyolnáthának, mert az ország független maradt az első világháborúban, emiatt a spanyol sajtóban jelent meg először a híre a pusztító kórnak, valamint itt feltűnő volt a halálozás, míg a háborúban résztvevő országokban első körben elenyésző volt az áldozatok száma a háborús halottakhoz képest.

A második hullám viszont csak pár hónapot váratott magára: miután mindenki megnyugodott, hogy ez „csak” egy durva szezonális influenza lehetett, augusztus közepén elkezdődött a második hullám, ami november végéig 20-30 millió emberrel végzett, de az áldozatok száma lehet jóval magasabb is.

A spanyolnáthának még volt egy kevésbé brutális harmadik hulláma is, majd ezután még évente visszatért – többek között sajnos IV. Károly magyar királyért is -, szépen lassan viszont belesimult a többi szezonális betegségbe.

Összes halálozás négy nyugati nagyvárosban – Megtalálod egyáltalán az első hullámot a második mellett?

2. Egyáltalán nem biztos, hogy lesz működőképes vakcina

Minden kormány már hónapok óta az oltással nyugtatja magát, pedig nem kéne, és erre már márciusban is felhívták kutatók a figyelmet: vannak vírusok, amikre egész egyszerűen nem lehet hatékony oltást kifejleszteni, és van egy csomó olyan is, amire pedig csak olyat lehet, aminek a hatása szezonális.

Próbáld meg magad mondjuk AIDS ellen beoltatni.

Szerencsére már elég előrehaladott állapotban is vannak vakcinatesztek, emiatt a koronavírus esetében erre kicsi az esély, de már a WHO is megkongatta a vészharangot ez ügyben – már aki még egyáltalán elhisz nekik bármit is.

Balaton, FOTÓ, FOTÓ ÁLTALÁNOS, FOTÓTECHNIKA, HASZNÁLATI TÁRGY, légi felvétel, napernyő, strand, TÁJ, TÁRGY, tó, tópart

3. Sokkal rosszabb helyzetben vagyunk most, mint az első hullám előtt

Nem felkészültség értelemben rosszabb természetesen, hiszen Dunát lehetne rekeszteni maszkokkal és lélegeztetőgépekkel.

Fontos viszont megjegyezni, hogy az első hullámot azért tudtunk viszonylag olcsón megúszni, mert nem volt még egyáltalán lappangó hordozó Magyarországon, így főképp nem az országon belül kellett kordában tartanunk, hanem főképp az országon kívül kellett tartani és a gócpontokat megfigyelni.

A második hullám előtt, vagyis napjainkban már több ezer tünetmentes hordozó lehet.

4. Valójában senki nem tud semmit

Olvass vissza jóslatokat hónapokkal korábbról, és látni fogod, hogy egy olyan járvánnyal állunk szemben, amiről még a képzettek sem tudtak eddig megbízható jóslatokkal előállni.

Hajlamosak vagyunk a szakértőknek elhinni a megnyugtató információkat, és közben a nyugtalanító adatokat figyelmen kívül hagyni, pedig nem kéne.

Pillanatnyilag nincs ember a földön, aki pontosan tudná, hogy a koronavírus hogyan működik.

Emlékezzünk csak vissza, milyen mára nevetségesen fals információkat közölt a WHO, ami papíron a legkompetensebb szerv a glóbuszon. Pl.: nem kell aggódni, emberről emberre nem terjed, amúgy sem tud begyűrűzni Európába, tavaszra nyárra elmúlik, stb.

A valóság az, hogy a mai napig nincs róla fogalmunk sem, hogy ez most tényleg nem durvább, mint az influenza, vagy épphogy egy olyan kezelhetetlen járvány, amitől csak a természetes szelekció szabadít meg minket.

5. Fogalmunk sincs arról, milyen hosszútávú szövődményei lehetnek a vírusnak

Tudtad, hogy korábban egészségesnek tartották a dohányzást, perceken át tartó röntgenterápiával kezeltek gyerekeket, a heroin pedig egy köhögéscsillapító gyógyszer volt?

A közös ezekben, hogy egyik esetében sem voltak tisztában azokkal a hosszútávú hatásokkal, amik akár évtizedek múlva is előjöhetnek, és amik miatt egy-egy gyógyszerteszt ma már 4-5 évig is elhúzódhat.

Ugyanez igaz a vírusokra is, amik gyakorlatilag a semmi és bármi között bármilyen szövődménnyel járhatnak hosszabb távon, még az olyan egyszerű vírusok esetében is, mint a bárányhimlő, ami akár öt hat évtizedig is lappanghat, mielőtt övsömörként kiújul.

A koronavírus esetében szintén fogalmunk sincs arról, hogy milyen szövődményeket hozhat még.

Hiszen láttunk már felnőttet, aki gyerekkorában esett át a fertőzésen? Tudjuk milyen hatással van ez egy magzatra? Vagy akár egy felnőttre? Tudjuk, hogy milyen vesebetegségeket okozhat 60 éves korban, hogyha valaki 30 évesen esett át rajta? Fogalmunk sincs, és nem is fogjuk megtudni, legfeljebb 15-20 év múlva.

A vírus lényegében letámadja az egész szervezetet – függetlenül attól, hogy főképp légzésszervi tüneteket produkál -, és más koronavírusok esetében már feljegyeztek vesekárosodást.

Úgyhogy nem árt szárazon tartani a maszkot és a puskaport.

OSZD MEG másokkal is!


Megtekintések száma: 16110





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet