​Az új mutánsok miatt legalább 85-90 százalékos nyájimmunitást kell elérni

2021. április 5., hétfő




Fontos üzenetet tettek közzé...

Fontos lenne standardizált laboratóriumi körülmények között bizonyos időközönként ellenőrizni a lakosság védettségét, és ezt mindenki számára ingyenesen elérhetővé kellene tenni. Ez a védettséget bizonyító „oltási igazolvány” hitelessége szempontjából is fontos lenne

– mondta a Népszavának adott interjújában Erdei Anna arra a kérdésre, honnan fogjuk tudni, hogy kiben van és kiben nincs antitest?

A Széchenyi-díjas immunológus úgy fogalmazott, a gyorstesztek nem olyan érzékenyek, mint a vírus-ellenes antitest-szint mérésére specializálódott szaklaboratóriumok tesztjei, de igen-nem válasz adására többnyire használhatóak.

Erdei Anna arról is beszélt, mindenki azt szeretné tudni, mennyi ideig van hatása az oltásoknak, meddig van jelen a szervezetünkben a vírust semlegesítő IgG antitest. Az ellenanyagok mellett azonban nagyon fontos az úgynevezett sejtes immunválaszra jellemző memória ölősejtek jelenléte is, amelyek a vírussal fertőzött sejt elpusztítására képesek.

A memória tartósságára utaló adatok egyelőre nyilvánvalóan csak 6-8 hónapos időtartamra vonatkozhatnak, mivel tavaly augusztusban adták be az első védőoltásokat. Lehet, hogy egy évig, lehet, hogy két évig vagy még tovább is védettek lesznek a beoltottak és a fertőzésen átesettek, de ezt csak kellő idő eltelte után lehet majd megmondani

– magyarázta.

Hozzátette, ismert az irodalomból olyan eset, amikor ellenanyag-válasz egyáltalán nem alakult ki valakiben, de a sejtes immunitás igen, és az erős védelmet biztosít. De ez azért a ritka esetek közé tartozik, az antitestek kialakulása szinte minden esetben jellemző.

Erdei Anna szerint a kínai Sinopharm vakcinának fontos lenne ismerni a 3. klinikai fázisú eredményeit, de a hírek alapján úgy tűnik, hogy a kínai cég nem akar betörni a nyugati piacra, inkább Afrika és Ázsia meghódítására törekszik, ezért feltehetően nem is céljuk a vakcináik engedélyeztetése az Európai Gyógyszerügynökségnél.

Mint mondta, a koronavírus a szájon és orron át bejutva fertőz, így a „fertőzés kapujának” a védelmét más típusú, jelenleg fejlesztés alatt álló vakcinák biztosíthatják majd, amelyeket várhatóan spray formájában kell alkalmazni. Ha sikerül kifejleszteni egy hatékony vírus-ellenes sprayt, elképzelhető, hogy az önmagában is elegendő lesz.

Ugyanis, ha megakadályozzuk, hogy a vírus elszaporodjon a felső légutakban és onnan lejjebb jusson és megfertőzze a tüdőt, akkor nincs szükség további védelemre

– nyilatkozott.

Erdei Annát végezetül arról kérdezte a Népszava, mit gondol, lehet-e negyedik hullám Magyarországon? Erre úgy felelt,

azt gondolom, hogy idén még nem tervezhetünk teljesen felszabadultan nyaralást. A tavalyi állapotokon alapuló számítások szerint a nyájimmunitás eléréséhez nagyjából a lakosság 60-65 százalékát kellene beoltani. Sajnos azonban az újonnan felbukkanó mutánsok – így elsősorban a gyorsan terjedő brit variáció – miatt viszont ennél jóval nagyobb védettségi arányt, legalább 85-90 százalékot kell elérni, amibe persze beletartoznak a fertőzés útján védetté váltak is.

Szerinte versenyfutás van a népesség számára védelmet biztosító, kellő szintű átoltottság elérése és a vírus terjedésének sebessége között. Az ideális az lenne, ha rövid időn belül mindenki be lenne oltva, de ez már csak azért sem lehetséges, mert vannak olyan betegségek, amelyek esetén nem lehet oltani.

Ráadásul a lakosság közel 20 százalékát kitevő gyerekek oltását a hírek szerint leghamarabb ősszel lehet majd elkezdeni. Azt is látni kell, hogy ha májusban kezdődik a fiatalok beoltása, akkor a második oltásuk után az ő védettségük leghamarabb a nyár közepére alakul ki. Véleményem szerint tehát hosszabb távú védelemre kell berendezkednünk, vagyis várhatóan az év végéig maszkot kell hordani, távolságot kell tartani és gyakran kell kezet mosni

– zárta szavait.


Megtekintések száma: 4062





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet